Valóságos polihisztor volt a Vészhelyzettel világhírűvé váló Michael Crichton

1942. október 23-án született Chicagóban, de New Yorkban nőtt fel. Újságíró apja már egész fiatal korától írásra biztatta, első cikke 14 éves korában jelent meg a New York Times hasábjain. Angol irodalmat tanult a Harvard Egyetemen, de a tanáraival támadt nézeteltérései miatt elveszítette ambícióit, az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor saját műve helyett George Orwell egyik esszéjét adta be, s professzora leminősítette az írást. Ezután az irodalomról az antropológiára nyergelt át, és summa cum laude eredménnyel diplomázott. Az angliai Cambridge egyetemen kezdett antropológiát oktatni, miközben programozással is foglalkozni kezdett. Hazatérve a Harvardon orvosi diplomát szerzett, de a praktizálás helyett az írást választotta. Orvosként is publikált, s egy ideig dolgozott a legnevesebb amerikai kutatóegyetemen, a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT).

Első sikerkönyve, Az Androméda törzs 1969-ben, még orvostanhallgató korában jelent meg, művéből két év múlva forgatókönyvet is írt, amely nagy sikerű film alapjául szolgált. Crichton nyolc kalandregényt publikált John Lange álnéven, s Jeffrey Hudsonként egy orvosi-detektív regényt is írt, ami elnyerte a műfaj legrangosabb elismerését, az Edgar díjat. 1973-ban saját forgatókönyve alapján rendezte a Feltámad a vadnyugat című sci-fit, 1979-ben a Nagy vonatrablást, útjára indítva a techno-thriller műfaját. A két film közötti időszakban a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiótól egy orvosi thriller rendezésére is lehetőséget kapott, Robin Cook Kóma című regényéből.

Egy kórház sürgősségi osztályán orvosként szerzett tapasztalatai ihlették 1974-ben forgatókönyv írására, ebből terebélyesedett ki 1994-ben a Vészhelyzet című tévésorozat. A tizenöt évadot megélt, világszerte hatalmas sikerrel futó sorozatot Crichton nemcsak producerként jegyezte, hanem az első három epizód forgatókönyvét is ő írta. Minden idők legsikeresebb orvosi témájú tévésorozata, amely egy sürgősségi osztály zűrös mindennapjait mutatta be, 1995 és 1999 között a legnézettebb volt Amerikában, az első évad Emmy-díjat kapott. A Vészhelyzetet Európa, Afrika, Ázsia és Dél-Amerika 195 országában sugározták és 22 nyelven szinkronizálták vagy feliratozták. Crichton saját Őslénypark regényéből írta a Steven Spielberg által rendezett Jurassic Park című film forgatókönyvét, az elsöprő siker nyomán a paleontológusok, hálából tudományuk népszerűsítéséért, az íróról neveztek el egy akkor felfedezett dinoszauruszfajt, a Crichtonsaurust (szó szerint Crichton gyíkja).

Crichton hét filmet rendezett, 11 forgatókönyvet írt, huszonhat regénye világszerte több mint 200 millió példányban kelt el. 1994-ben máig egyedülálló módon az ő művei vezették a könyves, a filmes és a televíziós sikerlistát (a Zaklatás című regénnyel, az Őslénypark című filmmel és a Vészhelyzet című tévésorozattal). Titka az volt, hogy lebilincselően szórakoztató módon mutatott be új tudományágakat és tudományos problémákat, például a magatartásmódosítást Az átprogramozott emberben (1972), a DNS-kutatást a Jurassic Parkban (1993), a kvantumfizikát az Idővonalban (1999), a nanotechnológiát a Prédában (2002), a globális felmelegedést a Félelemben (2004). Könyveinek szereplői és a cselekmény is a képzelet művei, de mindig tudományos eredményekre és adatokra alapozott, amelyeket azután a könyv elő- vagy utószavában dokumentált.

Egész életében érdekelték a számítógépek, maga is programozott játékot Atari, Commodore és DOS gépekre. A számítógépes animáció (CGI) egyik úttörője volt, e programoknak a filmkészítésben való úttörő alkalmazásáért 1994-ben megosztva Oscar-díjat kapott. A két méternél is magasabb, jóképű író a női szíveket sem hagyta hidegen, ami abból is látszik, hogy ötször házasodott meg, s egy lánya született. Crichtont 1992-ben a People magazin beválasztotta a világ ötven legszebb embere közé. Hihetetlen munkabírással dolgozott, 2008-ban azonban torokrákot diagnosztizáltak nála; a betegség néhány hónap alatt felőrölte, s 2008. november 4-én meghalt. Számítógépén még két regényt találtak, az egyiket befejezve – ez magyarul Kalózvizeken címmel jelent meg, a befejezetlen Mirót Richard Preston tette teljessé Crichton hátrahagyott jegyzetei és vázlatai alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái