Valóban élhettek elvadult sertések a 19. századi London csatornarendszerében?
2019. október 8. 18:48 Múlt-kor
Korábban
A valószerűség kérdése
Mayhew tolmácsolásában állást foglalt a disznók létének valószínűségével kapcsolatban: különösnek találta, hogy a város lakói sohasem látják a disznókat egyetlen csatornarácson át sem, és nem is hallják röfögésüket. „E történetnek azonban, bármily kétes hitelességű is, megvannak a hívei” – írta.
Ez egyáltalán nem meglepő. London ekkoriban zsúfolásig telve volt piacokkal, ahol élő haszonállatokat is értékesítettek, a legtöbb csatornanyílás pedig semmivel sem volt letakarva.
„Ha ennyi állat van kint a városban, és bejuthatnak a kanálisokba és a csatornákba... ebben az értelemben hihetőnek tűnik” – mondta el Ward. „Az, hogy tudnának-e szaporodni, és csatornadisznók egész faját létrehozni, már más kérdés.”
A legenda feltűnése lehet a lakosságnak az infrastruktúrával kapcsolatos elégedetlenségének kivetülése is. A nem megfelelően működő csatornák kialakításához és bővítéséhez számos helyen dúlták fel a természetes környezetet, és bármennyire szükségesek is voltak ezek a munkálatok, sokakat dühítettek a nyomaik.
1859-ben Richard Rowe brit születésű ausztrál író, aki Peter Possum álnéven gyakran jelentetett meg cikkeket ausztrál lapokban, a Sydney Morning Herald lapjain panaszkodott arra, hogy a szennyvízcsatornák építése „szomorú pusztítást végzett a London körüli vidéken.
Szerinte az „ágyúszerű kifolyócsövek, amelyek elnyomják az árkok csalánosait” és az „alagutak nyers vörös bejáratai” sértőek voltak a természetre nézve – talán ezen érzés mentén valahol igazságosnak érezhették sokan, hogy a természet a maga módján áll bosszút.
„Az olvasó természetesen annyit hisz el e történetből, amennyi neki tetszik” – zárta Mayhew a csatornadisznók legendáját. Lehetséges, hogy volt valamiféle alapja, de az is, hogy egyáltalán nem volt.
A 19. század közepén London felszíni és földalatti világa nem különült még el olyan élesen, mint napjainkban, és a kettő között nagyobb volt az átjárás.
Manapság legfeljebb arról számolnak be a hírek, ha egy „zsírhegy” ismét eltorlaszolja a szennyvízcsatornát, a felszín alatti világ azonban minden rejtélyével, ismeretlen és gyomorforgató mivoltával továbbra is képes izgatni az emberek fantáziáját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.