Uralkodására visszagondolva csak nosztalgiát érzett Uganda egykori diktátora

Bokszbajnokból véreskezű diktátor

Ha csak a sikeres államcsínyeket nézzük, 1969 és 1983 között a hadsereg több mint hatvan alkalommal vette át erővel a hatalmat az afrikai országokban. Ezek egyike volt az ugandai hadsereg tábornoka, az ország egykori félnehézsúlyú bokszbajnoka, Idi Amin Dada vezetésével 1971 januárjában végrehajtott, Milton Obote kormányát megdöntő puccs.

A katonai pályafutását a brit gyarmati hadsereg kuktájaként kezdő, majd Uganda 1962-ben elnyert függetlenségét követően fokozatosan a fegyveres erők főparancsnoki tisztségéig emelkedő Idi Amin egyik legfőbb célja a régió legütőképesebb hadseregének felállítása volt.

Míg az 1960-as évek végén az ugandai vezetés még az éves költségvetés egytizedét fordította katonai kiadásokra, Idi Amin rezsimje a büdzsé közel egynegyedét. A hadsereg létszáma az 1962-es ezer főről az 1970-es évek közepére 20 ezerre emelkedett.

Különösen lényeges kérdéssé vált a felduzzasztott hadsereg lojalitásának biztosítása, ezért a tábornok gyakorlatilag szabad rablást engedélyezett a fegyveres erők kötelékeibe tartozók számára, a túlkapásokkal szemben pedig – némi eufemizmussal élve – megengedő magatartást tanúsított. Az erőszakszervezetek korlátlan hatalmát számos rendelkezés legitimálta.

Egy 1972-es rendelet, amely a rablással gyanúsított személyek elfogásának bármilyen szükséges eszközzel történő foganatosítására adott engedélyt, szabad utat nyitott a biztonsági szerveknek még a gyilkoláshoz is. Ugyanabban az évben egy másik rendelkezés lehetővé tette a katonák számára, hogy a szükséges hatósági engedély nélkül bárkit letartóztassanak.

A rezsim fegyveresei pedig éltek is a lehetőséggel. Megszokottá váltak a rejtélyes eltűnések és a gyilkosságok. A tábornok hatalomra kerülve rögtön mészárlást rendezett az Obote hadseregének fő pilléreit alkotó acsoli és lango (két észak-ugandai népcsoport) katonák között, ám a legfőbb célpontja az értelmiség volt.

A diktátor emberei elrabolták és megölték többek között a legfelsőbb bíróság elnökét, a független Uganda első miniszterelnökét, Benedicto Kiwanukát, és hasonló sorsra jutott a nagy tekintélyű Makerere Egyetem alkancellárja, valamint a Bank of Uganda vezetője is. Az anglikán egyház ugandai érseke, a rezsim elnyomó politikája ellen nyíltan tiltakozó Janani Luwum a hivatalos jelentés szerint két volt miniszterrel együtt autóbalesetben vesztette életét, miközben kihallgatásra szállították, holttestén – többek között a szájánál – azonban golyónyomok éktelenkedtek.

Az Idi Amin pribékjei által meggyilkoltak számáról nem rendelkezünk pontos adattal. A történészek és emberi jogi szervezetek becslései 30 ezer és – szinte bizonyosan túlzóan – félmillió közé teszik Idi Amin rémuralma áldozatainak a számát.

1. Bokszbajnokból véreskezű diktátor
2. Baráti csók Nixon mindkét orcájára
3. Robbanó antilopfej

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták