Tragédiák kísérték férje kormányzása során Horthy Miklósnét
2020. november 12. 19:03 Bern Andrea
Korábban
Zűrös családi viszonyok
Bár a Horthyhoz nagyon közel álló szabad királyválasztó körök – így Gömbös Gyula, Prónay Pál és Magasházy László, a kormányzó szárnysegéde – szívesen látták volna, ha a kormányzó lánya az általuk támogatott királyjelölt, a magyar nemzeti öntudatát hatalomra jutása érdekében fennen hangoztató Habsburg Albrecht főherceggel köt házasságot, Paulette végül mégis egy tiszántúli középbirtokos, Fáy László felesége lett, aki huszárkapitányként Budapesten teljesített szolgálatot. S ebben feltehetően volt némi szerepe édesanyjának is. A frigy azonban nem bizonyult boldognak, sem hosszú életűnek. Nyolc évvel később válással végződött, s a családi hagyomány szerint e rosszul sikerült házasságból kapta örökül a fiatalasszony a tuberkolózist.
Lánya gyógykezelései, a rendszeres köhögőrohamok, fuldoklások részévé váltak Horthy Miklósné hétköznapjainak. 1930-ban úgy tűnt, Paulette mégis révbe ér. Második férje, ifj. Károlyi Gyula dacolva a fertőzésveszéllyel, nagy odaadással vette körül feleségét. „Ő a világ legdrágább és aranyosabb férje” – írta a fiatal nő édesanyjának egy levél végén franciaországi gyógykezeléséből, második házassága első évében. Mire az ifjú férj ugyanazon levél sarkában rátromfolva üzente anyósának feleségéről, hogy ő „a világ legdrágább nője”. A külföldi gyógykezelések azonban sűrűsödtek. A fiatalasszony Egyiptomtól Hollandiáig járta végig a neves orvosokat, 1940 elejétől ennek ellenére már csak a lélegeztetőgép tartotta életben, s a Horthy házaspár az év nyarán másodszülött gyermekét is elveszítette.
Kisebbik fiuk 1927-ben húzott gyűrűt Károlyi Consuelo grófnő ujjára. Csúnya válás és nagy harag zárta rövid házasságukat 1930-ban. Ennek következtében azonban az agglegényéletben sokáig kitartó István mellett Miklós is a budai vár lakója maradt az 1940-es évekig, csak egy emelet választotta el őket szüleiktől, akikkel rendszeresen együtt vacsoráztak. Ifj. Horthy Miklós két kislányát azonban a mélyen sértett Károlyi-rokonság (Consuelo fivérei és édesapja, Károlyi Imre) távol tartotta a budai vártól. A kormányzói pár ritkán látta unokáit.
Az 1920-as évek második felére a rendszer megszilárdult. A királykérdést rendezni próbáló számos törekvés kudarcba fulladt, s a szembenálló felek beletörődni látszottak, hogy koronás főre az országnak talán a távoli jövőben van csupán reménye. A kormányzói tisztség az ideiglenes posztból egyre szélesebb jogkörrel bíró, élethosszig tartó tisztséggé vált. (Melynek az 1930-as évek végétől már az utódlásáról is folytak politikai viták.)
Ezzel párhuzamosan változott Horthy Miklósné reprezentációs szerepe is. Kialakultak a saját nevéhez fűződő, állandó szerepkörei, mint az Országos Karácsonyi Vásár fővédnöksége, az Iparművészeti Múzeumban évenként rendezett, s a szintén minden évben megtartott debreceni virágkiállítás patronálása, árvaházak, gyermekotthonok részére gyűjtőakciók szervezése, s a téli operaházi jótékonysági bálok, „nyomorenyhítő akciók” szervezése.
Az 1930-as években a formálódó tengely gazdasági és diplomáciai ajtókat nyitott Magyarországnak. Horthy Miklósné immár államfők és államfőfeleségek, nem egyszer uralkodók és királynék közt reprezentált, akik mögött nem maradt el megjelenésben, eleganciában és modorban. Politikai látóköre azonban továbbra sem volt széles. Mussolinit jó embernek könyvelte el, mert 1936-ban udvariasan látta vendégül őket, Hitlert pedig csupán modortalansága miatt nem kedvelte a kezdetektől fogva.
Az 1930-as évektől folyamatosan épülő Horthy-kultusz részét képezte a kormányzó családjának idealizálása is. A „Magyar Nemzet Első családja” mintaadó szerepet töltött be, ahogy Turbucz Dávid a korszak kultuszát vizsgáló elemzésében fogalmaz. Ennek szerves részét képezte Purgly Magdolna is, aki ekkorra a képes- és napilapokban a Nemzet Első Asszonyává vált, magasan túldimenzionált szociális érzékenységének, felelősségérzetének hangsúlyozásával mintaadó funkciót töltött be.
Pedig a Horthy-házasság nem volt zökkenőmentes. Újszászy István, a magyar katonai titkosszolgálat vezetője – bár ÁVH-fogságban írt, ezért személyi kérdésekben kétes hitelű, fő vonalaiban azonban igaznak tekinthető emlékirataiban – mintegy féloldalnyi arisztokrata asszonynevet sorolt fel, akivel Horthynak hosszabb-rövidebb ideig viszonya volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap