Több pápát is maga ellen fordított elméleteivel Galileo Galilei

Elképzelhetetlennek tartották, hogy a bolygók a Nap körül keringenek

Galileo megfigyelései hamarosan alátámasztották Kopernikusz heliocentrikus világképről alkotott nézetét. A Vénusz és a napfoltok tanulmányozása ugyanis megerősítette azt az elképzelését, miszerint a Nap forog és a bolygók körülötte, és nem a Föld körül keringenek.

Felfedezett a Jupiter négy holdja körül hármat, és rájött, hogy ezek az égitest körül végeznek mozgást (miután néha-néha eltűntek). A kijelentés, miszerint egy égitest körül több kisebb égitest kering, ellentétes volt az akkoriban igen támogatott és elfogadott, geocentrikus világképpel, amelynek a középpontjában a Föld van, és minden más körülötte kering.

A tudós figyelme a geocentrikustól a heliocentrikus világkép felé fordult, és elkezdte hirdetni a kopernikuszi tanokat. Ez az elképzelés azonban szöges ellentétben állt azzal, amit a katolikus egyház tanított, aki ezért megkezdte ellene a kíméletlen harcot.

Domenico Tintoretto portréja Galileiről

Eleinte várakozó álláspontra helyezkedtek, ám Galilei konfrontatív természetéből fakadóan sok ellenséget szerzett magának. Többször fejtette ki nézeteit a szerinte helyes írásmagyarázatról a természeti jelenségekkel kapcsolatban és Kopernikusz elméletéről.

A Biblia helyes értelmezése körüli viták 1616-ban érték el a tetőpontot, és Galilei Rómába ment, hogy meggyőzze elképzeléseinek helyességéről a pápát (a tisztséget ebben az időben V. Pál töltötte be). Ám ott az a döntés született, hogy a heliocentrikus világnézetet csak elméleti lehetőségként, matematikai modellként lehet tanítani.

1623-ban azonban új pápát választottak a bíborosok. VIII. Orbán (korábban Barberini bíboros) Galilei nagy híve és csodálója hírében állt, ezért ellenezte a tudós hét évvel korábbi elmarasztalását. Ezért három hétre meghívta, majd vendégül látta otthonában, miközben minduntalan Kopernikusz elméletét taglalták.

Végeredményben arra kérte barátját, hogy kézzelfogható bizonyítékok híján egyelőre ne terjessze vitás nézeteit. Galileo azonban azonnal megszegte ígéretét, miután visszautazott Firenzébe: tudományos értekezést írt a pápával folytatott vitájáról. A kézirat 1630-ra el is készült, és a kiadáshoz a csillagász egyházi engedély iránt folyamodott.

Az akkoriban tomboló pestisjárvány miatt azonban a folyamat megakadt, majd több helyen elcsúszott. Így, amikor az inkvizíció engedélyével 1632-ben megjelent a Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról (Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano), ez a pápa is Galileo ellen fordult.

1. Kísérleteket és méréseket honosított meg
2. Elképzelhetetlennek tartották, hogy a bolygók a Nap körül keringenek
3. Bolondnak állította be könyvében a pápát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban