Teljes kudarcot vallott Castróék első akciója, de forradalmuk megállíthatatlannak bizonyult
2021. július 26. 09:07 Múlt-kor
68 éve, 1953. július 26-án támadta meg A Mozgalom (El Movimiento) nevű forradalmi szervezetének 135 tagjával a Santiago de Cuba városában található Moncada laktanyát a fiatal Fidel Castro. Az esemény a kubai forradalom kezdetét jelöli, a magát a sikertelen támadásról elnevező Július 26-a Mozgalom 1958-ig tartó gerillaháborúba kezdett Fulgencio Batista korrupt rezsimje ellen. Július 26. ma nemzeti ünnep a karibi szigetországban.
Korábban
Instabil állapotok
Az 1898-as spanyol–amerikai háború után amerikai megszállás alá került Kuba 1902-től volt hivatalosan független, azonban a 20. század első felében a turbulens politikai viszonyok jellemezték. 1906 és 1909 között újra amerikai csapatok szállták meg az országot, de kivonulásuk után is puccsok, elcsalt választások és különféle felkelések követték egymást.
1933-ban következett be az „őrmesterek lázadása” néven ismert katonai puccs, amelynek egyik vezetője volt Fulgencio Batista. A továbbra sem stabil légkörben Batista névlegesen a hadsereg parancsnoka lett, valójában azonban bábkormányok során keresztül valójában ő gyakorolta a hatalmat az országban.
1940 és 1944 között ő maga volt a szigetország elnöke, miután egy populista platformot képviselve demokratikus választást nyert – 1940-ben új alkotmányt léptetett életbe.
Hivatali ideje lejárta után Floridába költözött, majd 1952-ben visszatért Kubába, hogy újra elinduljon az elnöki székért. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a választást nincs esélye megnyerni, három hónappal annak kijelölt időpontja előtt katonai puccsal vette át a hatalmat, és felfüggesztette saját korábbi alkotmányát.
Batista az Egyesült Államok támogatását élvezve korábbi kormányzásához képest lényegesen korruptabb rendszert alakított ki, a hazai és az amerikai szervezett bűnözéssel is jövedelmező kapcsolatot kialakítva, és aránytalanul nagy kedvezményeket biztosítva külföldi (főleg amerikai) vállalatoknak Kuba természeti kincseinek és mezőgazdaságának (különösen a cukornádültetvények) kiaknázására.
Az ekkor 25 éves jogász Fidel Castro az első ellenkező hangok közt volt, és az 1952. márciusi puccsot követően bírósági indítványban követelte Batista eltávolítását. Alkotmányjogi érveit a bíróságok elutasították, innentől pedig kizárólag a fegyveres harcban látta a megoldást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap