Szülei papnak szánták, ő orvos akart lenni, aztán mérnök lett, végül drámaíró
2025. január 1. 20:20 Múlt-kor
Szigligeti Ede nehéz gyerekkora és mérnöki próbálkozásai után a színház bűvkörébe került. Színészi karrierje rövid életű volt, de a színház világában maradt, ahol drámaíróként és színházszervezőként szerzett hírnevet. A Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként tehetségeket fedezett fel, és a népszínművek mestere lett. Legismertebb műve, a "Liliomfi" a színház iránti szenvedélyét tükrözi. Haláláig a Nemzeti Színház szolgálatában maradt.
Szigligeti Ede Pollák Zsigmond metszetén, 1869-ben
Korábban
Szigligeti Edét eredetileg Szathmáry Józsefként anyakönyvezték. A buzgó vallásos apa szigorú alakja a későbbiekben meghatározó volt a nagyváradi származású és köznemesi felmenőkkel rendelkező Szigligeti életében és műveiben.
Az írás iránti szenvedélye már gyerekkorában megmutatkozott, mikor megírta első regényét „A Pókaiak” címmel, az utókor viszont korai zsengéjét nem ismerhette meg, mert Szigligeti elégette. Már korán érdeklődött a színház iránt is: iskolatársaival együtt irodalmi társulatot alapított, előadásokat rendezett. Barátai „táncoslábúként” ismerték, saját bevallása szerint diákként előfordult, hogy egyhuzamban három éjjelt is végigtáncolt.
Döbrentei Gábor arcképe az Ország-Világ című hetilapban, 1880-ban
Irodalom iránti affinitása ellenére mégis orvos akart lenni, szülei viszont kézzel-lábbal tiltakoztak ellene, inkább a papi pálya mellett tették le voksukat. Azonban az apának be kellett látnia, hogy „e dicső pályához nem eléggé szent, de nem is eléggé erkölcstelen”, így hát kiegyeztek abban, hogy mint mérnök viszi tovább a Szathmáry család hírnevét. Mérnökként a Körös szabályozásánál még részt vett, de hamar belátta, hogy nem ez az ő útja, és már a színészet felé kacsintgatott.
A tettek mezejére lépve a budai Várszínházban játszó Döbrentei Gábor társulatához csatlakozott. Apja szégyellte, hogy családnevüket így megbecstelenítették, így annak használatát megtiltotta, fiát kitagadta. A színésznek Döbrentei segédkezett az új név megtalálásában. A szóbeszéd szerint a Várszínház igazgatójának lakásán vaktában kihúzott könyv felütése után az első nevet választották ki, amelyet megláttak. Így esett a választás a Szigligeti névre Kisfaludy Sándor azonos című regénye alapján. A később magyarosításon átment Eduárd nevet egy angol romantikus regény hőse ihlette.
Bár Szigligeti elsőként a Szent István című drámában lépett fel, csak egyetlen sornyi szöveget bíztak rá és még azt sem mondhatta el. Utólag megtudta, hogy az incidens eltervezett volt, így szerették volna színpadhoz szoktatni. Igaz, nem emiatt az esemény miatt, de idővel rájött arra, hogy „az a bizonyos valami” hiányzik játékából, így a színészettel felhagyott, de a színház bűvkörében maradva drámaíróként és színházszervezőként folytatta tovább pályáját.
A Nemzeti Színház a Rákóczi (akkori Kerepesi) úton, 1885 körül (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.083)
1859-ben a Nemzeti Színház művezetőjének (mai kifejezéssel művészeti vezetőjének) választották meg, segítségével az intézmény óriási fejlődésen ment keresztül: ifjú tehetségeket fedezett fel, mentorálta őket. Jászai Mari kitűnő rendezőnek is tartotta.
Tévhit, hogy ő teremtette volna meg a népszínművek műfaját, de ő tette azt tökéletessé. A több mint száz darabot író Szigligeti mestere lett a népszínműnek – amely szélesebb néprétegeket is a színházba vonzott –, mégis legsikeresebb műfaja a vígjáték volt. Leghíresebb alkotása az 1849-ben megírt Liliomfi volt, melyet Makk Károly 1954-ben vitt filmvászonra, és amely kultuszfilmmé emelkedett.
A színház iránti rajongás, az életigenlés mind-mind megjelenik a Liliomfiban. Századik színműve alkalmából, a premier-előadáson, kollégái egy ezüst tollat és tintatartót ajándékoztak az írónak. Felirat is állt az egyiken, mely mintegy előrevetítése volt a jövőnek: „Szigligeti 101. Színműve”. Egy évvel halála előtt egészsége rohamosan romlani kezdett, a társadalmi élettől teljesen visszavonult. Igaz, addig is az volt a legkicsapongóbb szórakozása, ha barátaival leült kártyázni, most mégis rákosi kertjébe menekült gyógyulni. Szigligeti 1878-ban, rövid szenvedés után, szívszélhűdésben hunyt el. Élete végéig a Nemzeti Színház szolgálatában maradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Zseniális fizikai felfedezései mellet a világvégét is megjósolta Isaac Newton 12:32
- Rengeteg balszerencse övezte a III. keresztes hadjáratot 10:32
- Már ifjúkorában mesterséges nyelveket alkotott A Gyűrűk Ura alkotója, J. R. R. Tolkien tegnap
- Dreyfus, az Ördög sziget foglya tegnap
- Jelentős embermentő tevékenységet folytatott a II. világháború alatt Nemes Nagy Ágnes tegnap
- „Mesterséges szalmaszál” néven szabadalmaztatták az első szívószálat tegnap
- Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember tegnap
- A kommunizmus sem tudott megálljt parancsolni a Divatcsarnok sikerének 2025.01.02.
