Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
2019. szeptember 26. 11:54 Múlt-kor
Korábban
A megoldás: ópiumháború
Habár a brit gazdaság nagy mértékben a kínai tea importjától függött, az ország vezetése látta, hogy hamar az államcsőd veszélye fenyegethet a gazdaságtalan ezüstfelvásárlás folytatásával. A deficit csökkentése érdekében tehát a brit kereskedők elkezdtek csendben ópiumot csempészni Kínába, teáért cserébe.
Ez tovább súlyosbította Kína ópiumkrízisét. Végső elkeseredésében Lin Dze-hszu kínai császári főbiztos könyörgő levelet küldött Viktória brit királynőnek, kérlelve, hogy állítsa le az illegális brit ópiumimportot. A kérés süket fülekre talált.
Tao-kuang kínai császárnak nem maradt tehát más választása, mint hogy erőszakkal szerezzen érvényt akaratának. 1839 áprilisában katonákat küldött Kantonba, hogy foglalják le a kikötőbe érkező illegális ópiumot. A tömeges rajtaütések során több mint 20 000 ládányi, azaz több mint 1200 tonna ópiumot koboztak el a Brit Kelet-Indiai Társaságtól – a törvénytelenül importált kábítószert a kínai hatóságok elégették, és semmiféle kárpótlást nem nyújtottak a brit kereskedőknek.
Ez eredményezte a két hírhedt ópiumháborút (1839-1842, illetve 1856-1860), amelyek brit győzelemmel végződtek, és megalázó koncessziókat eredményeztek Kína részéről. A háborúk nem élveztek azonban egyöntetű támogatást a brit politikai körökben sem.
Ahogy William Gladstone, aki később az ország egyik leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnöke lett, írta naplójában 1840 májusában: „Rettegek az ítéletektől, melyeket Isten mérhet Angliára a Kína felé tanúsított nemzeti gonoszságunkért.”
Az első ópiumháború 1842-ben a nankingi egyezménnyel ért véget, amely Kína részéről anyagi kárpótlást biztosított Nagy-Britanniának, megnyitott további öt kínai kikötővárost a külföldi kereskedők előtt, és Hong Kong szigetét brit irányítás alá rendelte.
A Csing-dinasztia meghunyászkodása a brit követelések előtt rengeteget gyengített a császárság megítélésén a nép körében, de a kínai kereskedők között a megmaradt korlátozások is növekvő elégedetlenséget szültek. Az ópiumháborúk messze ható következményekkel jártak Kína történelmére nézve: a „megaláztatás évszázadaként” ismert kor kezdetét jelentették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap