Sok idő kellett ahhoz, hogy Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphessen
2022. november 1. 08:56 Múlt-kor
Korábban
A kereszténység felemelkedése
Még 313-ban, a harcok közepette Constantinus Licinusszal együtt kiadta a mediolanumi (milánói) ediktumot, amely biztosította a keresztényeknek a szabad vallásgyakorlást. Ettől kezdve az uralmuk alatt álló területeken befejeződött a rendszeres keresztényüldözés, Constantinus győzelme után pedig az egész birodalomban megszűnt.
Az új főváros alapításakor igyekezett arra bátorítani a keresztényeket, hogy minél többen telepedjenek le Konstantinápolyban. Tervezett három templomot is, amelyeket az Isteni Bölcsességnek, az Isteni Erőnek és az Isteni Békének szenteltek volna fel.
Peter Paul Rubens (1577–1640): Krisztus jele megjelenik Konstantinnak
Ebből csak az első valósult meg, az is Constantinus egyik legjelentősebb utóda, I. Justinianus császár (527 – 565) uralma alatt. A Hagia Szophia a korabeli világ legnagyobb templomának számított.
Részben Rómát felidézendő, részben pedig a keresztény jelleget erősítendő épült fel az Apostolok Temploma Konstantinápolyban, amely a bizánci császárok temetkezőhelye lett. (Utóbb a város török elfoglalásakor semmisült meg).
A sajátos kettősség még jó néhány évtizedig jellemezte a várost, és a pogány kultuszok csak lassan szűntek meg. Pogány szobrok és közterek ugyan voltak Konstantinápolyban, de hozzájuk egyre kevesebb ünnep és esemény kapcsolódott a mindennapi életben, hiszen egyre nagyobb teret nyert a kereszténység.
A város a Nyugatrómai Birodalom bukásával végérvényesen és visszavonhatatlanul fővárossá, Róma örökösévé vált. Ugyanakkor az építkezések nem mentek egyik napról a másikra.
A város alapítása utáni évtizedekben keletkezett források némelyike még arról számolt be, hogy Konstantinápoly túlzsúfolt és mocskos város volt a beáramló lakossághoz képest elégtelen infrastruktúra miatt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 19:05
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap