Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád

Jeles művészek segítették munkáját

A munkát természetesen egyedül nem bírta, így a honfoglalás elképzelt eseményei, a több mint kétezer figura megfestésében jeles művészek, köztük Barsy Adolf, Mihalik Dániel, Spányi Béla segítették. A táj részleteinek fölvázolásában Mednyánszky László, a lovas csatajelenetek megörökítésében Vágó Pál vett részt, felesége, Jókai Róza a halottakat és a sebesülteket festette meg.

A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a nemzeti romantika szemüvegén keresztül hat jelenetben mutatja be a honfoglalást: A magyar szekerek bevonulása; Árpád győzelme; A lovasroham; A táltos áldozata; Letáborozás; Hadizsákmány. Az első és az utolsó jelenet természetesen összeér, a leghangsúlyosabb a győztes csapatait egy domb tetejéről figyelő Árpád fejedelmet és vezéreit ábrázolja. Feszty több alakot a kor jeles személyiségeiről mintázott, Árpád vezérben pedig saját magát festette meg.

A körkép csak fél évvel a kitűzött határidő után készült el, avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, május 13-án került sor. A fogadtatás rendkívül lelkes volt, a híres cigányprímás Dankó Pista indulót komponált a jeles alkalomra.

A képhez valóságos zarándoklat indult, 1895 végén az uralkodó, I. Ferenc József is megtekintette, miként az 1896-os millenniumi kiállítás látogatóinak zöme is. A belépődíjak azonban nem fedezték a költségeket, Feszty a számlák kifizetése után 10 ezer forintnyi veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

Budapest ostroma alatt súlyosan megsérült a körkép

A festményt nem sokkal később a londoni világkiállításra szállították. Mire azonban 1909-ben hazahozták, az üvegkupolás épület telkét a Szépművészeti Múzeum építése miatt kisajátították, így a városligeti mutatványos bódék tőszomszédságában, egy fából készült ideiglenes épületben helyezték el.

A második világháborúban, Budapest ostroma alatt a körkép súlyosan megsérült. A megmentésére alakult egyesület tagjai a festő lányának irányításával nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték és különböző raktárakban tárolták, a sérült vászon állapota így tovább romlott.

A mintegy 750 négyzetméternyi maradványt 1964-ben a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozták, 1974-ben Szegedre került, ahol állagvédő restaurálást végeztek rajta.

A táltos modelljéül állítólag Feszty felesége szolgált

Ópusztaszer, a honfoglaló magyarok első „országgyűlésének” helyszíne

Erdei Ferenc író, tudós, politikus 1970-ben kezdeményezte, hogy a honfoglaló magyarok első „országgyűlésének” helyszínén, Ópusztaszeren alakítsanak ki nemzeti emlékhelyet, és László Gyula régészprofesszor javasolta, hogy itt állítsák ki a Feszty-körképet.

Az emlékpark építése 1990-ben jutott olyan szakaszba, hogy gondolni lehetett a körkép teljes helyreállítására. A munkára kiírt pályázatot az Ars Antiqua lengyel restaurátor csoport nyerte el, amely négy év alatt készült el a hatalmas feladattal.

Az újjászületett Feszty-körképet 1995. július 14-én avatták fel, a nagyközönség előtt az év augusztusának első napján nyitották meg a festménynek helyet adó ópusztaszeri épületet, a Rotundát. A látogatóknak hozzávetőleg fél óra áll rendelkezésükre, hogy megtekintsék a hatalmas panorámaképet, melynek népszerűsége mind a mai napig töretlen.

1. Bevezető
2. Jeles művészek segítették munkáját

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében