2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A nehézségek és a viharfelhők is eloszlottak a millenniumi ünnepség napján

2023. május 2. 09:50 Múlt-kor

„Milyen más volt ma az utczák képe! Az egész város jókedvűen ébredt s nemcsak ünneplő ruhában jártak-keltek az emberek, de ünneplő arczzal is; jókedvűen, boldogan, hogy megérhették ezt a nagy napot” – számolt be a Fővárosi Lapok című kiadvány 1896. május 2. reggeléről, a millenniumi ünnepségek megnyitásának napjáról. Az Andrássy úton létrákból alakítottak ki tribünöket, hogy láthassák az elvonuló hintókat, különösen a királyi család tagjait. Az egész ország díszbe borult, így ünnepelve a honfoglalás ezredik évfordulóját.

Szent Korona átvitele
A Szent Koronát viszik át a Zsigmond kápolna feletti koronateremből a Mátyás templomba 1896. június 5-én (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Lázas előkészületek

A dualizmus korszakának nagy gazdasági fellendülése vitathatatlan, de az ország általános állapotáról különböző társadalmi és nemzetiségi csoportok eltérően vélekedtek. Ezeket a feszültségeket ugyan véglegesen nem oldotta fel, de tompítani tudta az 1896-ban megrendezett, Magyarország ezredik születésnapját ünneplő millenniumi eseménysorozat.

A politikai pártok is fegyverszünetet kötöttek erre az időszakra, sőt 1896. április 21-én törvénybe iktatták a honfoglalás évfordulójának megünneplését. Már évekkel korábban elkezdődtek a munkálatok, hogy a jeles esztendő emlékezetes maradjon az ország történetében.

A legnagyobb szenzációnak talán a földalatti átadása bizonyult, de egész Budapest az ünnepélyes leleplezések zajától visszhangzott. Elkészült a Ferenc József híd (a mai Szabadság híd), az Iparművészeti Múzeum, a Vígszínház épülete, valamint számtalan, reprezentációs célt szolgáló épület és szobor.

Az ünnepség csúcspontja vitathatatlanul a Városligetben, 520 ezer négyzetméteren megrendezett kiállítás volt, amely összesen 240 pavilonnak adott otthont. A kereskedelemügyi miniszter vezetésével egy egész bizottság dolgozott azon, hogy már a megnyitás idejére a hazai és nemzetközi köztudat részévé váljon az Ezredéves Országos Kiállítás.

Aktív reklámtevékenységet folytattak, bevonták a sajtót, és népszerűsítették az eseménysorozatot, illetve saját újságokon – a Millenniumi Lapok vagy Millenniumi Újság – keresztül is rendszeresen tájékoztatták az olvasóközönséget a kiállítás előkészületeiről.

1896. május 2. és 3. napján az izgalom a tetőfokára hágott: a megnyitót, majd a rá következő napon a Mátyás-templomban rendezett szentmisét mindenki lélegzet-visszafojtva várta. A Fővárosi Lapok május 3-i számából a megnyitó napjának történéseit a legapróbb részletekig megismerhetjük.

A főváros már kora reggel ünnepelt: „Milyen más volt ma az utczák képe! Az egész város jókedvűen ébredt s nemcsak ünneplő ruhában jártak-keltek az emberek, de ünneplő arczzal is; jókedvűen, boldogan, hogy megérhették ezt a nagy napot […].”

Már reggel hétkor gyülekezett a tömeg, megtelt a város kíváncsi emberek tömegével: aki kilenckor érkezett, azt már gúnyos mosollyal fogadták. Az Andrássy úton néhány leleményes „kapus” kitalálta, hogy létrákból alakít ki tribünöket, hogy a kilátóhelyeket jó áron értékesíthesse az érdeklődőknek. A létrákon túl az épületek minden zugát, valamint a padlástereit is kíváncsiskodók tömege lepte el.

Az előkelő fogatok kilenc órától kezdve vonultak végig a főváros útjain, az utolsó hintóban pedig a királyi pár foglalt helyet: „felséges királyunk oldala mellett újra ott láthattuk a mi fenséges, dicső királyasszonyunkat, a ki áldott, szenvedő szívének anyai szeretetével csügg e nemzeten.”

A tudósító elképesztő preczitással számolt be „őfelsége sátráról”, a mára már lebontott Iparcsarnokról, a tribünökről, sőt az összes érkező magyar nemesről, főpapról, a haderő képviselőiről, a királyi családról, de még a külföldi újságírókról is megemlékezett. A királyi előkelőségek díszes ruházatának leírása sem maradhatott el: „Izabella főherczegnő jelent meg, ezüst brokát mantilellal, fekete arabeszkekkel, virágos lila faille szoknyában.”

Mindenki a legszebb ruhájában és ékszereiben várakozott a Gellért-hegyen eldördülő első ágyúlövésre. Ez a királyi pár érkezését is jelezte, 11 óra 10 perckor gurult be kocsijuk az Andrássy út felől.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár