Róma hat kifosztása

„Elesett a város, amely az egész világot meghódította”

Miután Róma kiheverte a gall dúlás okozta traumát, 800 éven át nem volt részük hasonló megszégyenülésben. A városállam a világ leghatalmasabb birodalmává vált, ám Róma a császárkor évszázadai során fokozatosan egyre nagyobb válságba került. A város második, i. sz. 410-ben történő kifosztásával kezdetét vette a birodalom hosszú és gyötrelmes bukásának utolsó, több évtizeden át tartó felvonása. A kettészakadt, gyenge birodalom egyre kevésbé tudott ellenállni a portyázó germán törzsek betöréseinek. Bár a vizigótok, vagyis nyugati gótok királyuk, Alarik vezetésével kétszer is sikertelenül próbálták meg megostromolni Rómát, harmadik próbálkozásuk már sikerrel járt. A gót csapatok előtt 410-ben rabszolgák egy csoportja nyitotta meg Róma egyik kapuját, a Porta Salariát, így Alarik csapataival könnyedén betörhetett a városba, ahol felégette az épületeket, megölte az arisztokrácia tagjait, amit pedig nem rombolt le, azt ellopta. A vizigót sereg háromnapnyi fosztogatás után, a Via Appia mentén elhagyta a várost.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a római történetírók – a többi esethez hasonlóan – valószínűleg eltúlozták a rombolás mértékét. A nyugati gótok ugyanis számos római épületet és műemléket érintetlenül hagytak. Mivel a támadók ekkorra már áttértek a keresztény hitre, azokat a polgárokat, akik a templomokba húzódtak vissza, nem bántalmazták. Az Örök város bukása (amely ekkor már nem volt a birodalom fővárosa) azonban szerte a Földközi-tenger medencéjében nagy megdöbbenést okozott. A Betlehemben élő Szent Jeromos így adott hangot elkeseredésének: „Elesett a város, amely az egész világot meghódította, mit is mondhatnék? Lakosai éhen pusztulnak, mielőtt még kardélre hánynák őket; alig marad néhány belőlük, akit majd rabságba vethetnek.” Nem Jeromos volt az egyetlen szent, aki Róma kifosztásáról megemlékezett: a város feldúlását szentbeszédeiben még Szent Ágoston is felidézte.

1. „Jaj a legyőzötteknek”
2. „Elesett a város, amely az egész világot meghódította”
3. Akik az aranyat is lelopták a templomokról
4. A szellemváros
5. Normannok Rómában
6. Prostituált apácák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat