Ritka fotókon az első világháború alpesi pokla, 1915-1918

Olaszország nagy reményekkel csatlakozik a háborúhoz

1915. május 23-án az addig semleges, névleg a központi hatalmakkal szövetségben álló Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának és Németországnak. Az olasz csapatok az Isonzó folyó mentén és Trentino térségében indítottak támadást az osztrák területek ellen, a minél gyorsabb és minél nagyobb területfoglalások reményében, miután az előző hónapban megkötött londoni egyezmény garantálta számos alpesi és balkáni terület Olaszországhoz csatolását.

Az első világháború többi európai hadszínterétől eltérően az alpesi küzdelmet teljes mértékben a terep adottságai határozták meg, amelyek mindkét harcoló felet újításokra kényszeríttették. A megvédendő, illetve elfoglalandó csúcsok gyakran 2000 méter tengerszint feletti magasság fölé is értek, és sokszor 80 foknál is meredekebb dőlésszögű hegyoldalakban is meg kellett oldaniuk a védekezést és a támadást.

A gleccserek vájta völgyekben sebes folyók rohannak, az út- és vasúthálózat pedig alig volt még kiépítve. A hadjáratokkal párhuzamosan intenzív útépítésekbe kezdett mindkét fél, továbbá erődítményeket, szálláshelyeket és számos, a mély szurdokok felett átívelő hidat is ekkor hoztak létre.

A nyugat-európai hadszíntérhez hasonló lövészárok-rendszerekhez nemigen adta magát a terep: sok helyen egyedül robbantásokkal tudtak maguknak fedezéket eszközölni a katonák. Gyakran a hegyoldalak meglévő barlangjaiban alakították ki parancsnoki és logisztikai központjaikat, de előfordult, hogy ezeket bővítették, vagy újakat hoztak létre. Az olaszok öszvéreket és drótpályán mozgó siklókat is használtak az utánpótlás és személyzet, valamint a sebesültek szállítására.

Errefelé az év legalább négy hónapjában tartósan fagypont alatt volt a hőmérséklet, a téli hóból még gyakran fedezéket, illetve lövészárkokat is lehetséges volt rögtönözni. Mindkét oldal alkalmazott különlegesen képzett sítalpas egységeket, és igyekezett minden katonát ellátni jégcsákánnyal, megfelelő mennyiségű mászókötéllel, a havas tájhoz illő álcaruhával, meleg téli ruházattal és a hóvakság ellen védő szemüveggel.

A hideg állandó gondot jelentett, a fagyás folyamatosan veszélyeztette a katonákat – különösen a sebesülteket, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben voltak, és rengeteget szenvedtek.

Nem meglepő módon maga a harc is nehezebbnek bizonyult e körülmények közt. Az egyenlőtlen terep gyakran eltakarta az ellenség mozgásait, a harcmező nem volt egészében belátható, így a tüzérség nem tudott hatékony támogatást nyújtani a gyalogságnak. Enélkül rendkívül kétesélyes volt bármiféle támadás megindítása.

1. Olaszország nagy reményekkel csatlakozik a háborúhoz
2. Aknák és lavinák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban