Nero, a keresztények vagy a város zsúfoltsága – miért vált Róma a lángok martalékává?

Bűnbakképzés az ókorban

Nerót azonban nem hagyták nyugodni a feltételezett érintettségéről szóló hírek, és azt sem volt hajlandó beismerni, hogy a város jelentős részének pusztulásáért – mint uralkodót – felelősség terheli. A zúgolódó tömeg lecsillapítása érdekében a keresztényeket vádolta szándékos tűzokozással. A rágalom akkoriban nem keltett különösebb megütközést, hiszen a rómaiak többségének szemében a különös szekta rendkívül gyanús volt. Mivel a keresztények többször bűnös városnak nyilvánították ki Rómát, és pusztulásáról jövendöltek, minden bizonnyal ők idézték elő a nagy tüzet – hangzott az indoklás.

A császár parancsára megkezdődött a keresztények letartóztatása. A kegyetlen kínzások hatása alatt sokan további követőkről számoltak be a túlélés reményében. A legtöbb fogoly a római jog által gyújtogatás esetén előírtaknak megfelelően máglyán végezte, de volt, akit keresztre feszítettek, vagy ragadozó állatok elé dobtak. Tacitus így számolt be az eseményről: „Ezért a híresztelés elhallgattatása végett Néró másokat tett meg bűnösnek, és a legválogatottabb büntetésekkel sújtotta azokat, akiket a sokaság bűneik miatt gyűlölt, és Christianusoknak nevezett. A vészes babonaságot egyszer már elfojtották, de újból előtört, nemcsak Júdeában, e métely szülőhazájában, hanem Rómában is, ahová mindenhonnan minden szörnyű és szégyenletes dolog összefolyik, s hívekre talál. Így hát először azokat fogták össze, akik ezt a vallást vallották, majd az ő vallomásuk alapján hatalmas sokaságra nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá. És kivégzésüket még csúfsággal is tetézték, hogy vadállatok bőrébe burkoltan kutyák marcangolásától pusztuljanak, vagy keresztre feszítve, és amikor bealkonyodott, meggyújtva éjszakai világításul lángoljanak.”

A gyújtogatás tehát csupán ürügyként szolgált a római történelem első szervezett keresztényüldözésére, melynek során összesen közel háromszáz embert végeztek ki.

1. Vérvörös éjszaka
2. Jótevő, vagy őrült?
3. Bűnbakképzés az ókorban
4. A császár álma: Neropolis

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből