Nero, a keresztények vagy a város zsúfoltsága – miért vált Róma a lángok martalékává?

Jótevő, vagy őrült?

Szinte azonnal megindultak a találgatások a tragédia okáról. A nép körében elterjedt a pletyka, miszerint maga Nero gyújtatta fel a várost. A szóbeszéd alapját az adta, hogy a császár a város központjában egy új palotakomplexum megépítését tervezte, és elegendő hely hiányában épp kapóra jöhetett neki a katasztrófa. A gyanút tovább táplálta, hogy Nero – néhány megfigyelő szerint – túlzott szorgalommal látott hozzá a porig égett városrészek felújításához. A császár sokak számára örökre őrült gyújtogatóként maradt meg, akinek a túlzott hatalomvágy elborította az elméjét.

A velejéig romlott császár képének elterjesztéséhez Suetonius és Cassius Dio is jelentősen hozzájárult. A két neves ókori történetíró szerint a császár színpadi jelmezében követte végig, ahogy Róma a lángok martalékává válik. Szívből örült annak, amit látott, lanton játszott, és Trója elestéről énekelt. A híresztelés azonban valószínűleg nem volt több az uralkodó lejáratására szolgáló rosszindulatú pletykánál.

Nero a tűzvész ideje alatt minden bizonnyal a várostól 60 km-re fekvő antiumi nyári rezidenciáján tartózkodott, és itt kapta a hivatalos értesítést arról, hogy lángok borítják Róma központi részét – többek között jelentős művészeti kincsekkel telezsúfolt, frissen felújított palotáját is. Az uralkodó a hír hallatán gondolkodás nélkül Rómába utazott. Érkezésekor azonnal hozzálátott a tűz esetén szokásos intézkedésekhez, és a polgárok legnagyobb meglepetésére azonnal felajánlotta saját anyagi forrásait és ingatlanai bizonyos részeit. Azoknak, akik néhány óra leforgása alatt mindent elvesztettek, rendelkezésére bocsátotta a Mars-mező néven ismert területet. Sőt, még az egyébként szigorúan őrzött gyümölcsöskertjébe is beengedte a szerencsétlenül járt polgárokat, és az éhínség megelőzése érdekében biztosította a lakosság rendszeres élelemellátást. Átmenetileg csökkentette az élelmiszerárakat, és az ivóvízkészletekről is gondoskodott.

1. Vérvörös éjszaka
2. Jótevő, vagy őrült?
3. Bűnbakképzés az ókorban
4. A császár álma: Neropolis

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből