Nemzeti cifraszűrtől az éj leple alatt kivágott Rákosi-címerig – 1848-49 és 1956 közös pontjai

Gyászszalag a címeren

A kiállításon látható az 1956-os melbourne-i olimpián bronzérmet szerző úszó, Tumpeck György formaruháján található címer is, amelyre a forradalom és szabadságharc leverése felett érzett gyászt kifejező fekete szalagot helyezett az olimpikon. A kurátorok elmondták, hogy az olimpia alatt a magyar csapat egyik – máig ismeretlen – tagja az éjszaka leple alatt kivágta a magyar zászlóból a Rákosi-címert, és mivel a szervezőket kellemetlenül érintette az eset, az emigráns magyarok másnap egy Kossuth-címeres lobogót tettek a helyére. A tárlaton emellett megtekinthető egy eredeti, 1956-os lyukas zászló (a közepéből eltávolított Rákosi-címer darabjával), valamint egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó is. Mindkét tárgy rendkívül egyedi darab, mivel alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles ’56-os zászlók száma.

A tárlaton emellett azt is megtudhatják a látogatók, hogyan került 1848-49-ben a címerben a korona helyére a babérkoszorúval övezett huszárszablya, mit keresett a nemzetőrök zászlajára Tolna vármegye címere, valamint hogyan alakult ki, majd lett az 1956-os felkelés szimbóluma a Kossuth-címer.   

A látogatók a termekben érintőképernyők segítségével nyerhetnek alaposabb betekintést az 1848-49-es és az 1956-os eseményekbe. A multimédiás eszközökön többek között a nemzetőrség történetéhez kapcsolódó dokumentumok, valamint képek segítik a látogatókat a múltban való tájékozódásban, de a szabadság mozgósító erejét érzékeltető képsorok, az 1956-os forradalmárok pereiben bizonyítékként is felhasznált röplapok, valamint korabeli videók és filmbetétek is felbukkannak a tárlaton. 

A kiállítást a Néprajzi Múzeum igazgatója, Kemecsi Lajos intézményközi összefogást hangsúlyozó beszédét követően a tárlat fővédnöke, Kövér László nyitotta meg, aki Hamvas Béla szavaira fűzte fel mondandóját: „Az egyedüli lehetőség arra, hogy az ideákat meg lehessen ragadni, a jelkép.” Az  Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy a magyar nemzet ideájának jelképei a nemzeti szimbólumok. Kifejtette, hogy bár minden magyar forradalom kitörésének hátterében a szabadságvágy húzódott meg, az eredmény minden esetben a „legyőzetve győzés” elvének képviselete lett. 1956-ban páratlan módon valósult meg a nemzeti önrendelkezés és társadalmi igazságosság összefonódása, amelyet csak a szovjet katonai intervenció tudott lerombolni. A nemzeti identitás elnyomatásának éveit követően a rendszerváltás idején – megint csak a „legyőzetve győzés” jegyében – azonban ismét a forradalom eszméihez nyúltak vissza a politikusok. Ahogy 1848 és 1949 jelképei erőt adtak 1956 magyarjainak, úgy adtak erőt 1956 szimbólumai a rendszerváltás nemzedékének – tette hozzá a politikus.   

1. A rettegett ruhadarab
2. Ferenc József és a korona nélküli talicska
3. Gyászszalag a címeren

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős