Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák

Az Árpád-házi királyok többségét 30. és 37. éve között ragadta el a halál, de voltak, akiknek még három évtized sem adatott meg. Az esetek jelentős többségében természetes okok vezettek a király halálához, többnyire különféle betegségek, amelyekről azonban – érthető okokból – szinte semmit sem tudunk. Egyedül Könyves Kálmán (1096–1116) betegségéről ad hírt a magyar krónikás: előadása alapján valamiféle súlyos gyulladás támadta meg a fülét. II. Béla (1131–1141) korai, 30–32 éves korában bekövetkezett halála pedig aligha volt független elhatalmasodó alkoholizmusától, amelyről szintén megemlékezik a magyar krónikáshagyomány. I. Béla (1060–1063) halálát viszont egy különös baleset okozta: összeomló fatrónusa maga alá temette, és csakhamar belehalt sérüléseibe. Nincs a birtokunkban olyan történeti adat, amely megalapozottan kérdőjelezhetné meg, hogy valóban baleset történt-e.

A trónharcok gyakoriságához képest kevés királygyilkosságról van tudomásunk. Ez talán a pogány kor örökségeként az Árpádokat övező szinte vallásos tiszteletnek tulajdonítható, mindenesetre más országokban éppenséggel nem volt ritka az uralkodók megölése. A trónharcok hevessége persze megkövetelte a maga áldozatait: a XI. század közepének királyai – Péter (1038–1041, 1044–1046), Aba Sámuel (1041–1044) és I. András (1046–1060) – valamennyien a trónfosztásukat kísérő harcok során szerzett sebekbe haltak bele, haláluk azonban mégsem nevezhető királygyilkosságnak.

Mindössze két királyról állítható bizonyosan, hogy életüknek gyilkosság vetett véget. Egyiküket, IV. Istvánt saját hívei mérgezték meg. István alig néhány hónapot uralkodott (1163) a Bizánci Birodalom nagy hatalmú császárának, Komnénosz Mánuélnek (1143–1180) a támogatását élvezve unokaöccse, a törvényes uralkodó, III. István (1162–1172) ellenében. Királyságának egy csatavesztés vetett véget, amelyet követően a trónra visszatérő III. István fogságába esett, és csak úgy szabadulhatott, hogy ígéretet tett trónigénye feladására. Ennek ellenére utóbb többször is kísérletet tett a királyi hatalom visszaszerzésére. Utoljára, 1165-ben, Zimony várába (ma Zemun, Szerbia) vette be magát, ám III. István seregei ostrom alá vették, és a vár védői az ő élete árán vásárolták meg maguknak a szabad elvonulást. István holttestét temetetlenül a vár kapuja elé vetették, végül azonban – mégis csak a dinasztia egyik tagjáról volt szó – végtisztességben részesítették, és előbb Zimonyban, utóbb Székesfehérvárott temették el.

Vajon miért ölték meg IV. Lászlót, és mi az oka, hogy több mint hét évszázaddal később sem derült ki az igazság? III. Bélát valóban a vérfertőzéssel vádolt Kalán pécsi püspök tette el láb alól? Méreg vagy vakbélgyulladás okozta az utolsó Árpád-házi királyunk elmúlását? Orseolo Péter valóban belehalt a megvakításába? A trónjáról elűzött Salamon egy besenyő–bizánci összecsapás során hunyt el, vagy remeteként fejezte be életét? Ki az, aki a trónutódlási harcok közepén IV. László rég elhunyt öccsének adta ki magát? A Múlt-korból megtudhatja.

Zsoldos Attila teljes cikkét keresse a Múlt-kor nyári számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait