Nem várt következménye lett a németek Bari elleni, 1943-as légitámadásának
2020. szeptember 2. 16:01 Múlt-kor
Korábban
Nem történt ott semmi
Alexander viszonylag gyorsan diagnosztizálta a mustárgáz-fertőzés jeleit, és bár a brit kikötői hatóságok nem osztották az aggodalmát, ő kitartóan folytatta a nyomozását, hogy azonosítsa, honnan is eredt ez az anyag, amely ennyi embert mérgezett meg.
Az orvosi feljegyzéseket böngészve hamarosan rájött, hogy a megsemmisült teherhajók környékéről húzták ki a legtöbb – későbbi – áldozatot, majd a mérgezés epicentrumaként a John Harvey-t jelölte meg. A búvárok pedig találtak is számos repeszdarabot, amely az egykoron mustárgázt hordozó bombákból származott.
Az alezredes végül december 11-én tájékoztatta a főparancsnokságot a megállapításairól. Mint megfogalmazta, a támadást órákkal később követő nagy halálozási számok egyrészt a szövetségesek mustárgáza, valamint az a szerencsétlen tény okozta, hogy a tengerből kimenekített, ruháikat nem kicserélő emberek hosszú ideig voltak kitéve a gáz és az olaj mérgező oldatának.
A főparancsnokság válasza volt az igazán csak mellbevágó. Míg Eisenhower elfogadta az őket kompromittáló diagnózist, Churchill nem volt hajlandó elismerni, hogy tudomásuk volt mustárgáz jelenlétéről Bariban.
Mivel a háború kritikus szakaszába lépett, a szövetségesek megállapodtak abban, hogy szigorú cenzúrát vezetnek be a vegyi katasztrófát illetően: a mustárgáz említését minden hivatalos nyilvántartásból törölték, még Alexander diagnózisa sem maradhatott az orvosi feljegyzések között.
Az alezredes jelentését titkosították, ám szerencsére nem olyan gyorsan, hogy felettese, Cornelius P. Rhoads fel ne figyelhessen a mérgezés fehérvérsejtekre gyakorolt megdöbbentő hatására. Rhoads ugyanis civilként a New York-i Memorial Kórházban dolgozott és rákos betegek gyógyításával foglalkozott.
A több mint 600 ember közül, akik gázmérgezést szenvedtek, 83-an haltak meg. Mindannyijuknál kimutatható volt a mustárgáz szupresszív hatása a sejtosztódásra, mindez alapján arra lehetett következtetni, hogy a halálos vegyületet fel lehet használni a gyorsan szaporodó, rosszindulatú fehérvérsejtek gátlására, így pedig elkerülhető, hogy az egészséges szövetek ezáltal elpusztuljanak. Alexander felbecsülhetetlen értékű adatot gyűjtött össze a végül „szerencsés” támadásnak is titulált eseménysorozat kapcsán. Fény derült arra, hogy a vegyi fegyver akár bizonyos típusú rákos megbetegedések elleni küzdelemben is hadra fogható.
Alexander jelentése és korábbi, mustárgázos támadások adatai alapján végül a Yale Egyetem szigorúan titkos klinikai vizsgálata alapján kimutatta, hogy a nitrogénmustár (a kénmustár unokatestvére) zsugorítani képes a tumorokat. Rhoads pedig már akkor meg volt győződve arról, hogy e káros anyag – apró, gondosan kalibrált dózisokban – gyógyítani is képes.
1945-ben ő vette rá a General Motors iparmágnás vezéreit, Alfred P. Sloane-t és Charles F. Ketteringet, hogy támogassák a végül róluk elnevezett Sloan Kettering Rákkutató Intézet felállítását, amelynek segítségével sikerült kifejleszteni az első, rák elleni gyógymódot, amelyet ma kemoterápiának nevezünk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap