Miként érhette váratlanul az amerikaiakat a Pearl Harbor elleni japán támadás?
2019. november 27. 18:15 Múlt-kor
1941. december 7. óriási jelentőségű fordulópontot jelentett a második világháború menetében: a japán haditengerészet repülős alakulatai rendkívül nagyszabású és teljesen váratlan támadást hajtottak végre az amerikai haditengerészet hawaii bázisán, az Oahu szigetén található Pearl Harboron. A támadás során az amerikai csatahajó-állományban jelentős károk keletkeztek, és félő volt, hogy Japán képes lesz kialakítani a tengeri fölényt a Csendes-óceánon. A támadás bevonta az addig közvetlenül nem érintett Egyesült Államokat a világméretű konfliktusba. Mi volt az oka annak, hogy a japánok ennyire hatékonyan és észrevétlenül képesek voltak cselekedni?
Korábban
Japán megállíthatatlan
Az Egyesült Államok vezetősége 1941 második felében már tudta, hogy Japán háborúra készül a Csendes-óceán nyugati térségében, illetve Délkelet-Ázsiában.
Tokiónak szüksége volt nyersanyagokra a Kínában az 1930-as évek óta folyó hadműveleteihez, legfőképpen olajra, ónra, bauxitra és gumira. Washington azonban nem ismerte meg időben e tervek végső formáját.
Az amerikai stratégák természetesen tudták, hogy a készülődő japán offenzíva elsősorban Hollandia és Nagy-Britannia délkelet-ázsiai külbirtokai ellen irányul majd, mivel az említett nyersanyagok forrásai jórészt e területeken helyezkedtek el.
Tudták azonban azt is, hogy az Egyesült Államok katonai jelenléte a Fülöp-szigeteken szintén célkeresztbe kerül előbb vagy utóbb.
Japán régóta terjeszkedett a kelet-ázsiai térségben – a század elején legyőzte a cári Oroszország térségbeli csapatait, megszállta Koreát, majd az 1930-as évek során előbb bábállamot alakított ki a Kínához tartozó Mandzsúriában, végül le is rohanta Kínát 1937-ben.
1940 júniusában az egész világ szemtanúja volt annak, ahogy a szigetország villámgyorsan arra kényszerítette Franciaországot, vonuljon ki Indokínából.
Az aggodalmat fokozta, hogy szeptember 27-én az Európában agresszorként viselkedő hatalmakkal, Németországgal és Olaszországgal megkötötte az úgynevezett háromhatalmi egyezményt.
Mindezeken túl azért is tudták az amerikaiak, hogy Japán nagyobb háborúba kezd – különösen akkor, ha átengedik neki az említett nyersanyagforrásokat, amelyekkel zavartalanul folytathatja műveleteit Kínában – mert az Egyesült Államok kriptográfusai megfejtették a japán külügy rejtjelrendszerét.
Mindazonáltal az amerikaiaknak semmiféle tudomása nem volt 1941. december 7-én reggel 7:50 előtt arról, hogy Tokió délkelet-ázsiai terveihez hozzátartozott egy bénító hatásúnak szánt megelőző csapás az amerikai Csendes-óceáni flotta ideiglenes otthona, Pearl Harbor ellen.
Azon későbbi elméleteket, melyek szerint Franklin Roosevelt amerikai elnök, vagy esetleg Winston Churchill brit miniszterelnök tudtak róla, és „hagyták” megtörténni, semmiféle bizonyíték nem támasztja alá.
E teóriák mind arra szolgálnak csupán, hogy elkendőzzék az amerikai katonai hírszerzés korabeli hiányosságait, amelyeket kihasználva a japánok soha nem látott méretű, tengerről indított légitámadást tudtak végrehajtani az amerikai flotta ellen.
Az előzetes tudás gondolata ellen több érv is szól. A Pearl Harbor elleni támadással egy időben indult meg a brit fennhatóság alatt álló Malájföld japán inváziója, tíz héttel később ennek csúcspontja volt Szingapúr eleste.
Habár a britek nyilván mindent megtettek azért, hogy közelebb vonzzák az Egyesült Államokat a konfliktushoz, az amerikai segítséget a Németországgal szemben Európában folytatandó háborúban kívánták igénybe venni – nem egy kétfrontos háború rémálomszerű forgatókönyve esetén.
A Japán által a nyugati hatalmak gyarmati érdekeltségei ellen indított támadás legalább annyira felkavaró volt Nagy-Britannia számára, mint amennyire a Pearl Harbor elleni támadás az Egyesült Államoknak, és katonailag az addiginál is jóval nehezebb helyzetbe hozta – a helyzetnek senki sem örült, sem Londonban, sem Washingtonban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
