Nem sokon múlt, hogy örökre a világűrben rekedjen az első űrséta végrehajtója

"Azért esett rám a választás, mert többféle gépet is vezettem, jók voltak az osztályzataim és fésülködtem, ami ritkaságnak számított a kozmonauták között" - mesélte még 2015-ben az akkor 84 éves űrhajós, aki 2019 októbere óta nincs köztünk.

1962-ben, egy évvel Jurij Gagarin repülése után kezdte a felkészülést. Másfél év intenzív felkészítés után már készen volt az útra, a Voszhod-2 űrhajónak viszont nem készült el a katapultáló rendszere. "További kilenc hónapot kellett volna várni, vagy elindulni anélkül. A második megoldást választottuk" - mesélte az űrhajós.

Megvolt a kockázata, hogy a NASA megelőzi a szovjet űrprogramot. "Nem bátorságról volt szó, egyszerűen tudtuk, hogy ezt kell tenni" - magyarázta Leonov. Végül 1965. március 18-án, tíz héttel amerikai kollégáik előtt a Voszhod-2 űrhajó Pavel Beljajevvel és Alekszej Leonovval - kódnevükön Almaz-1 és Almaz-2 - a fedélzetén a tervezettnél 180 kilométerrel magasabban, 498 kilométeren földkörüli pályára állt.

Másfél órával ez után Leonov belépett a Voszhod zsilipjébe, és Beljajev bezárta mögötte a belső fedélzeti nyílást. A nyomáscsökkentés után Leonov kinyitotta a külső nyílást, és kilépett a világűrbe.

"Mély sötétség, mindenütt csillagok és elviselhetetlen fényességű Nap. Lefilmeztem a teljesen gömbölyű Földet, a Kaukázust, a Krímet, a Volgát" - mesélte.

"Egész idő alatt Lenin mondata járt a fejemben: az univerzumnak nincs határa sem időben, sem térben" - ismerte be. Sisakjában halotta, amint a parancsnok jelentette a Földnek: "Itt Almaz-1. Az ember kilépett a világűrbe".

A visszatérés nehézre sikeredett. Űrruháját a belső nyomás annyira felfújta, hogy nem tudott visszatérni a nyíláson, és nem tudta kezelni a kameráját. Az irányítótorony engedélye nélkül csökkentette a levegő mennyiségét a szkafanderében.

Végül sikerült - a tervezettől eltérően - fejjel előre behatolnia a zsilipbe. Nem működött az automata leszálló rendszer sem, a legénység kézi vezérléssel tért vissza a Földre, 2000 kilométerre a tervezett helytől, az Urálban landoltak.

"Három napot vártunk az erdőben, mielőtt megtaláltak bennünket, a szovjet rádió bemondta, hogy a repülés után szabadságon vagyunk" - emlékezett vissza.

1975-ben, még a hidegháború vége előtt Leonov a Szojuz-19 parancsnokaként vett részt a Szojuz-Apollo program keretében az első nemzetközi űrrepülésben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai