Nem igaz, hogy senki sem mosolygott a 19. századi fényképeken
2020. április 3. 19:58 Múlt-kor
A 19. századi emberekről alkotott mai képet nagyban befolyásolja a fényképészet akkoriban új technikája, amely először tette lehetővé a hétköznapi emberek ábrázolását teljes valójukban. A manapság készült fotókhoz képest a legfeltűnőbb különbség az, hogy e képek alanyai szigorú, érzelemmentes arckifejezéssel néznek a kamerába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a való életben is így viselkedtek volna, és fényképek is akadnak, amelyeken előtűnik játékosabb oldaluk.
Korábban
Miért nem mosolyogtak a legtöbb fényképen?
A fényképészet hajnalán, az 1840-es és 1850-es években még az úgynevezett dagerrotípia volt a legelterjedtebb módja a fényképkészítésnek. Ennek során a kép egy ezüstözött réztáblára égett rá.
A folyamat a legtöbb esetben több percet is igénybe vett, ezalatt pedig tökéletesen mozdulatlannak kellett lennie az embernek, különben elmosódottá vált a kép.
Ennyi időn keresztül a legtöbb ember számára rendkívül kényelmetlen folyamatosan mosolyogni, sokak számára pedig mozdulatlanul állni is, így a leggyakoribb beállítás a statikus háttér előtt semleges arckifejezéssel ülő vagy támaszkodó ember lett.
Az 1880-as és 1890-es évekre azonban már jelentős fejlődésen ment keresztül a technika, és – bár a mai digitális eszközökhöz képest még mindig „lassúak” voltak – a fényképek szinte azonnal elkészültek. Miért nem mosolyogtak továbbra sem az emberek?
A mosolyok hiányának oka két okban keresendő: az egyik a fogak mutatásával kapcsolatos korabeli fenntartások – ha valamiféle tökéletlenség volt a mosolyban, azt senki sem szerette volna az örökkévalóságnak megőrizni fényképen –, a másik pedig az a tény, hogy a fényképészet a korábbi festészeti hagyományból fejlődött ki.
Ennek szerepe nem elsősorban pillanatnyi érzések, hanem az alany(ok) ábrázatának rögzítése volt – ahogy a hajdani uralkodók és arisztokraták sem mosolyogtak a róluk készült olajfestményeken, úgy sokáig az őket a fényképeken utánzó köznép körében is megmaradt tabunak az érzelmek kimutatása.
Időről időre azonban előfordult, hogy kevésbé formális körülmények között készült egy-egy fénykép, és a rajta szereplők ki szerették volna mutatni, hogy jól érzik magukat. Alább ezekből látható néhány példa.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
