Nem csak Angliában volt kultusza Artúr királynak a középkorban
2021. december 12. 15:36 Múlt-kor
Korábban
A rettegett hadvezér
Artúr legendája tehát évszázadokon át számos generáció képzeletvilágát formálta, a kutatók azonban még manapság sem tudják biztosan, valós történelmi személyiség ihlette-e alakját. Simon Young, a téma jeles kutatója amellett érvel, hogy elsősorban neve árulkodik arról, hogy Artúr valóban létezett.
A név ugyanis valószínűleg a latin Artoriusból ered, az öntudatos brit kelták pedig aligha adtak volna latin nevet saját hősüknek, ha nem egy valóban létező személyről lenne szó.
Bár a legelterjedtebb elmélet szerint Artúr valamikor az 5-6. században élt, egyetlen korabeli forrás sem tudósít a létezéséről. Alakja legkorábban egy walesi szerzetes, Nennius 830 körül írt Historia Brittonum című munkájában bukkant fel.
Bár a kutatók egészen a 20. század közepéig hiteles forrásként támaszkodtak Nennius művére, kiderült, hogy az abban megjelenő artúri alak eredetét a kelta szájhagyományban és mondavilágban kell keresnünk. A barát krónikájában Artúr a Nagy-Britanniát lerohanó szászok elleni harc brit kelta hadvezéreként jelent meg, aki egymaga 960 ellenséggel végzett a hódítók ellen vívott tizenkettedik, badoni csatában.
A körülbelül egy évszázaddal később az Annales Cambriae-ben (walesi évkönyvek) Artúrt több helyen is említik. Elsőként egy 516 környékére datált esemény kapcsán jelenik meg, amint a brit kelta csapatok élén – Jézus Krisztus keresztjét három napon és három éjszakán keresztül cipelve – győzelmet arat a szászok felett a badoni csatában.
A krónika először tett említést Artúr huszonegy évvel később, Camlann-nál vívott utolsó ütközetéről. Itt bukkant fel a forrásokban az Artúr halálával kapcsolatos legendárium egyik legfontosabb szereplője, Medraut (Mordred) neve: „A camlanni csata, amelyben Artúr és Medraut elesett” – áll a krónikában.
A szövegrészlet tehát nem közöl semmilyen információt azonkívül, hogy mindketten odavesztek a csatatéren, az emberi képzelet azonban alaposan kiszínezte ezt a rövid megjegyzést. Artúr halála a mondakör egyik legmisztikusabb kérdése lett, amelynek tisztázatlansága nagyban hozzájárult alakjának hihetetlen népszerűségéhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
