Náci kémből a Világ Igaza: Oskar Schindler pálfordulása

Oskar Schindler (jobbra) és könyvelője, Itzhak Stern a háború után négy évvel találkoztak ismét

Oskar Schindler 1908-ban Zwittauban született, jómódú szudétanémet családban. A várost az első világháborút követően elcsatolták az Osztrák-Magyar Monarchiától, így Schindler fiatal éveinek jelentős részét az újonnan alakult Csehszlovákiában töltötte.

Oskar igazi bajkeverő volt, akit kiapadhatatlan kalandvágy fűtött. 1935-ben, 27 éves korában csatlakozott a csehországi német kisebbséget összefogó, náci szimpatizáns Szudétanémet Párthoz, majd nem sokkal a belépése után a német titkosszolgálatnak, az Abwehrnek kezdett dolgozni.

A cseh hatóságok ezen tevékenységét nem nézték jó szemmel, rövid időn belül elfogták és kémkedésért halálra ítélték. A német hadsereg azonban 1938-ban bevonult a Szudéta-vidékre, így Schindler megmenekült. Miután szabadon engedték, a hálás kém rögvest csatlakozott a náci párthoz.

A második világháború kitörése után Schindler a németek által megszállt Lengyelországba költözött, ahol egy krakkói zománcárugyár tulajdonosa és igazgatója lett.

Párttagságát, a Wehrmachtban, illetve az Abwehrben megszerzett kapcsolati tőkéjét kamatoztatva zsíros szerződéseket kötött, így egyike lett azoknak az iparos vállalkozóknak, akik különféle zománcárukkal, edényekkel látták el a német hadsereget.

A nős, de az állandó liezonokat kedvelő Schindlerből egy csapásra gazdag üzletember lett, a megszálló elit egyik oszlopos tagja. A fényt és a csillogást azonban zavaróan beárnyékolta a németek emberbarátnak nem mondható lengyelországi megszálló tevékenysége.

Oskar Schindler ugyanis nem tudott szemet hunyni az üldözött zsidók nyomora felett, akiket a nácik tömegével kínoztak és öltek meg. A kémből lett üzletember ezért mindent elkövetett, hogy viszonylag humánus környezetet teremtsen a gyárában dolgozó zsidó munkásai számára.

Gyakran a jó hírnevével játszott: annak érdekében, hogy megóvja az üldözött zsidók életét, még arra is hajlandó volt, hogy pazar ajándékokkal kenyerezze le a közeli Krakkó-Plaszówi koncentrációs tábor vezetőjét, Amon Göthöt.

Ez nem volt könnyű feladat, mivel Göth hithű náciként, sokszor igazi vadállatként viselkedett az alávetett zsidó rabokkal szemben: az egyik hírhedtté vált időtöltéseként gyanútlan zsidó foglyokra lövöldözött házának erkélyéről.

A nácik rémuralma azonban nem tartott örökké, a háború menete lassan megfordult, a németek a keleti fronton hátrálni kényszerültek. A Vörös Hadsereg benyomult a Wehrmacht által megszállt lengyel területekre, így Schindler gyárát evakuálni kellett Brünnlitz városába (ma Brněnec, Csehország területén fekszik).

A biztos haláltól mentette meg gyárának zsidó dolgozóit (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, B 285 Bild-04413 / Stanislaw Mucha / CC-BY-SA 3.0)

A kiürítés a „Schindler-zsidóknak” egyet jelentett a megsemmisítéssel, de munkadójuk a tettek mezejére lépett, hogy megmentse őket. Schindler egy hosszú listát készített, és azok, akik felkerültek erre a legendás listára, esélyt kaptak a túlélésre. A kiválasztottakat ugyanis Auschwitz helyett Brünnlitzbe vitték.

Schindler több mint ezer embert vetetett nyilvántartásba, a felvett személyeket pedig értékes, nélkülözhetetlen munkaerőként jelölte meg, megtévesztve az SS embereit. Annak érdekében, hogy teljes családokat mentsen meg a gázkamrától, az időseket 20 évvel fiatalabbnak, a gyermekeket pedig felnőttként tüntette fel.

A náci Németország összeomlása után Schindler elvesztette minden vagyonát és menekülnie kellett. A háború után elindított üzleti vállalkozásai egytől egyig kudarcba fulladtak, így neki és feleségének hozzá kellett szoknia a szerény életvitelhez.

Részlet a Schindler listája (1993) című filmből

Az elszegényedett házaspárnak az egykori munkások és üldözöttek gyakran jelentős pénzösszegek átutalásával segítettek. Schindler, az anyagi segítség mellett erkölcsi elismerést is szerzett, ugyanis a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága, a Jad Vasem a „Világ Igaza” kitüntetésben részesítette 1963-ban.

Schindlert 66 éves korában, 1974. október 9-én Frankfurtban érte a halál. A háborús években a gyárában dolgozó zsidók közül sokakkal igen közeli kapcsolatot épített ki. A végső kívánsága az volt, hogy Jeruzsálemben temessék el, hiszen ahogy mondta: „A gyermekeim itt vannak…”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?