A roma holokauszt áldozataira emlékezünk
2022. augusztus 2. 16:25 MTI
A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta világszerte augusztus 2-án emlékeznek meg a holokauszt roma áldozatairól. A világnap dátuma arra emlékeztet, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra közel háromezer cigányt gyilkoltak meg SS-katonák az auschwitzi haláltáborban.
A romák a zsidókhoz hasonlóan már jóval a holokauszt előtt is hátrányos megkülönböztetésben részesültek – 1933-as fotó Németországból (kép forrása: Bundesarchiv, R 165 Bild-244-71 / CC-BY-SA 3.0)
Korábban
A náci Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a „német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette.
1938-tól egymást követték az ellenük foganasított rendelkezések: megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, és csak egymás között házasodhattak.
1939-től megkezdték deportálásukat a koncentrációs táborokba. Az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.
A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték őket, különböző becslések szerint a vészkorszakban a kétmilliós európai cigányság 10–30 százalékát gyilkolták meg.
Magyarországon 1916-ban hoztak belügyminisztériumi rendeletet a „kóborló” cigányok nyilvántartásba vételére, a „renitensek” munkatáborba kényszerítésére.
1939-ben még nem sejthették, milyen sanyarú sors vár rájuk a II. világháború éveiben (kép forrása: Fortepan/ Konok Tamás id)
1928-ban egy újabb körrendelet évente kétszeri országos cigányrazziákat írt elő, majd 1938-ban egy csendőrségi nyomozási utasítás a cigányság egészét megbízhatatlannak minősítette.
Az 1930-as évektől egyre gyakoribbak lettek a szélsőjobboldali sajtóban a cigányellenes kirohanások. 1943-tól hurcolták őket kényszermunkára, Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között.
Kisebb roma csoportokat már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba vittek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel.
Az 1944. október 15-ei nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte a roma családok szervezett deportálása németországi táborokba. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak, az ott fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek.
Roma foglyok a belzeci táborban (1940)
Sokan Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol meggyilkolták őket vagy áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. A történészek között nincs konszenzus a tekintetben, hogy pontosan hány magyar roma vesztette életét a holokauszt áldozataként.
A budapesti Petőfi hídnál található Nehru parton 2006-ban felállították a roma holokauszt (pharrajimos) emlékművét. 2014-ben a roma holokauszt 70. évfordulóján Áder János köztársasági elnök nyitotta meg Csepelen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központot.
Az államfő beszédében hangsúlyozta: „Az áldozatok emléke előtt fejet hajtva ki kell mondani, hogy az akkori magyar államnak súlyos felelőssége van abban, hogy ez megtörténhetett hazánkban. Ki kell mondani, hogy a hazánk német megszállását követő tragédia az akkori magyar államnak is szégyene. A népirtásokért viselt felelősség nem egyedül a hitleri Németországé.”
Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben világszerte egyperces csenddel emlékezzenek a holokauszt roma áldozataira. Az Európai Parlament 2015. április 15-én tartott plenáris ülésén határozatban ismerte el a második világháború alatti roma népirtás, deportálás és internálás történelmi tényét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
