Mindent megtett Törökország semlegességéért Atatürk utódja, İsmet İnönü
2024. október 21. 18:05 Múlt-kor
Délkelet-Európa hatalmi viszonyainak sok évszázadon át meghatározó tényezője volt az Oszmán Birodalom, amely 1453-ban a keletrómai főváros, Konstantinápoly elfoglalásával tartósan megvetette lábát a kontinensen. Az Ázsiában is nagy kiterjedésű területek felett uralkodó szultánok ezt követően elfoglalták a Balkán-félsziget egészét, a Magyar Királyság jelentős részét, a 17. század végére pedig Ausztria fővárosát, Bécset ostromolták. Habár idővel veszített erejéből, a 19. század folyamán „Európa beteg emberének” tartott birodalom hirtelen megszűnése az első világháború végén teljesen felborította a térség viszonyait. Nem kellett azonban sokáig várni az „örökös” megérkezésére: az 1920-as évek folyamán konszolidálódó atatürki Törökország földrajzi pozíciójánál fogva természetes volt, hogy magára igyekszik vállalni a hajdani birodalom szerepeinek egy részét, azonban a modern kor kihívásaival az új országnak is nehéz küzdelmet kellett folytatnia.
İsmet İnönü Churchill társaságában az adanai találkozón. (1943. január 30-31.)
Korábban
Megfontolt álláspont
A második világháború kitörésekor az 1938-ban elhunyt Atatürk utóda, Ismet Inönü ült az elnöki székben.
Törökország számára az első világháborús rossz oldalválasztás és a birodalom megszűnését elhozó vereség még friss tapasztalat volt, így az ország nem sietett egyik fél segítségére sem.
Ismet Inönü elnök a korabeli elnöki rezidenciában, az ankarai Çankaya-palotában, 1940.
A bizonytalanságot csak növelték a gyors német katonai sikerek, az elköteleződés azonban nem volt opció a katonailag igen gyenge lábakon álló Törökország számára: Inönü 1941. június 18-án (négy nappal azelőtt, hogy Németország megtámadta volna a Szovjetuniót) aláírta Ankarában a „német–török barátsági szerződést”, amely tíz évre garantálta Törökország semlegességét a konfliktusban.
Németország emellett nagyfokú importőre volt a háború során a török kromitércnek, amely stratégiai fontossággal bírt a német hadiipar számára.
A nyugati szövetségesek nem nézhették tétlenül Németország közeledését a Földközi- és a Fekete-tengeri térség kulcsfontosságú hatalma felé.
Egy török gyalogos egység pihenőt tart egy hosszú menetelést követően, 1940.
Törökország ügye – talán éppen saját térségbeli első világháborús kudarca, a Dardanelláknál indított offenzíva miatt – Winston Churchill brit miniszterelnök számára volt a legfontosabb, aki Olaszország után a Balkán-félszigeten kívánt újabb frontot nyitni az európai háborúban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
