2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mindannyiunk hőse, a Tenkes kapitánya

2021. november 18. 15:10 Varga Nóra Borbála

A nézők imádták, a kritika kevésbé

Az első magyar kalandfilmsorozat fogadtatása a nézők részéről nagyszerű volt, a korabeli kritika azonban kevésbé kedvelte A Tenkes kapitányát. A Filmvilág szerint nem volt szerencsés mindezt tizenháromszor fél órára nyújtani, a Tenkes készítői ugyanis ezáltal időzavarba kerültek, így a filmen keletkeztek „dramaturgiai légbuborékok”, ezen a problémán pedig „ráaggatott jelenetekkel” igyekeztek segíteni a film alkotói, mint A Tőzsér c. epizódban a túlnyújtott szalonnázással és betéttánccal, vagy A vándordiákban megjelenő, „szerkezetileg indokolatlanul hosszú nótázással”; valamint hiányoznak a krízisjeleneteket bevezető és levezető részek, melyek a nézőben a veszély érzetét keltenék a növekvő feszültség által.

A technikai hibákat valószínűleg a rendkívül alacsony költségvetésnek tudhatjuk be, néhány snittet pedig, melyek a nagyobb csatajeleneteket mutatják, más filmből kellett kölcsönözni a film alkotóinak. Egyes feszültségteremtő mozzanatok ugyan kimaradtak a filmből, mások azonban duplán előfordultak, hiszen a kritika szerint jócskán akadnak túlrészletezett jelenetek, agyonismételt motívumok.

Ezek a redundáns mozzanatok azonban mégis elengedhetetlenek a film komikuma szempontjából. Ilyen motívum például valaki leütésének mozzanata, ami epizódonként többször is előfordul, jellegzetes és vicces pukkanó hanggal társulva; vagy Amália csodálkozó mondata férjéhez: „Eckbert, már megint hogy néz ki?” Ezen mozzanatok mégis a filmet és a karakterek megteremtését segítik, tulajdonképpen állandó eposzi kellékekként funkcionálnak.

A Tenkes kapitánya mégis elsöprő sikert aratott a közönség, és elsősorban a gyerekek körében. „Akármennyire komoly volt, mégis játékos, és mindenkit megcélzott. Nagyon élvezték a felnőttek is, habár nem tudom, hogy rám színészként lehet-e egyáltalán azt mondani, hogy felnőtt.” – emlékezik vissza Szilágyi István. A film hosszútávú sikere talán éppen ebben rejlik: az ember gyermeki énjét ragadja magával, központi emberi témákat érintve, mint erkölcs, haza és szerelem.

Romantikus kalandfilmként műfajisága tiszta, szerkezete egyszerű, a karakterek pedig tipizáltak; a cselekményvezetés izgalommal és fordulatokkal teli, mégsem túl bonyolult. A film zenéjét Vujicsics Tihamér szerezte, gyakran ismerősen csengő népzenei alapokra komponálva; fő témájának dallama pedig azóta mindenki számára ismerőssé vált.

A Tenkes kapitánya bejárta az egész keleti blokkot, az NDK-ban is nagy sikert aratott. „Mint emlékezetes az NDK-ban több száz magyar filmet forgalmaztak a mozikban.” Televíziós sorozatként a Tenkes mindenhol az újdonság erejével hatott, a népszerűséget a vidéki közönségtalálkozók pedig csak fokozták. Könnyen elérhető, érthető és szerethető volt; az egyszerű ember könnyed szórakoztatását jelentette.

A film más művészeti ágakat is megérintett. Örsi Ferenc például a forgatás után egyből megírta könyvét ifjúsági regény formájában. A siklósi várban mostanáig is játsszák a Tenkesből készült musicalt; a film zenéje a Bëlga együttes Nemzeti Hipp-Hopp c. száma refrénjének alapdallamává vált. A Tenkes nemrég a Honvéd Táncszínház műsorára is felkerült. Szinte hihetetlen, mégis igaz, hogy az észt fővárosban van egy magyaros jellegű étterem, melynek neve: A Tenkes kapitánya, és az étteremben folyamatosan a filmet vetítik.

A Tenkes kapitánya a mostani fiatal felnőtt generációt is még gyerekként érintette meg, és meglepő módon, manapság együtt nézik gyerekeikkel; a film, mondhatnánk, generációról generációra öröklődik. A kapitány igazi hősként és példaképként állt a fiúk előtt, a lányok beleszerettek, majd összetört a szívük, amikor kiderült, hogy Zenthe Ferenc igazából a nagypapával volt egyidős.

A főhős népmesei figurája az elmúlt közel hatvan évben stabilan töltötte be a szerethető hős pozícióját a magyar film világában. A Tenkes kapitánya a magyar kultúra szerves részét képezi, maga a magyar jellem. A hatalommal való szembenállás metaforája, a fineszesség, a kiskapuk megtalálásával magának és szeretteinek előnyt szerző ember évszázadok alatt kicsontosodott mintaképe. Csoda, hogy ennyire szeretjük? Örökre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Három labanc vív egy kuruccal: jelenet a film forgatásárólSommer Katalin maszkmesternek a Tenkes kapitánya volt az addigi legnagyobb munkájaEke Máté (Zenthe Ferenc) az egyik jelenet forgatásának szünetébenA Rózsát alakító Pécsi Ildikót sokan igazi cigánylánynak gondoltákA legtöbb jelenetet Siklóson vették felEke Máté figurája generációk kedvence lett
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár