Miért jött létre a lengyel-magyar perszonálunió? 

Egy személy - két király

A perszonálunió olyan államok közötti viszonyt jelez, melyben két (vagy több) állam államfője ugyanaz a személy (lat.: persona – innen az alkotmányjogi fogalom). A közös monarchán alapuló államközi kapcsolatokra ma is van példa, de a perszonálunió leginkább a középkori és újkori Európára volt jellemző. A Magyar Királyság uralkodóinak közel fele töltötte be egyszerre valamely más ország államfői posztját is - legtöbbjük Habsburg uralkodó volt német királyként, majd később osztrák császárként, amely viszony egyébként fokozatosan reálunióba ment át.

Annak ellenére, hogy például a cseh és a magyar koronát is gyakrabban bírta egyazon személy, mint a lengyelt és magyart, a magyar emlékezet mégis leginkább a magyar-lengyel perszonálunióra gondol vissza legszívesebben, amely egyik oka és egyben következménye is a több évszázadra visszatekintő lengyel-magyar barátságnak.

Már a két "államalapító" dinasztia, a Piast és az Árpádok között is barátságos volt a viszony, a két királyi család nem egyszer nyújtott egymásnak jelentős segítséget a hozzá menekülő lengyel, vagy magyar trónörökösöknek. Ez a kötelék megmaradt az Árpád-ház uralmát követően is: a királyságát voltaképpen még meg sem szerző Caroberto már 1306-ban elküldte katonáit a szintén belharcokat folytató Władysław Łokieteknek (Könyöknyi Ulászló), aki így Krakkóban fejedelemmé válhatott, és hozzákezdhetett a részeire esett lengyel királyság újraegyesítéséhez. Károly ugyanakkor házassággal akarta megerősíteni térségbeli pozícióját: feleségül vette a szintén lengyel Máriát, Kázmér sziléziai herceg leányát.

A két állam történelmében ekkor is szembetűnő párhuzamot figyelhetünk meg: mindkét uralkodó országa egyesítésével töltötte következő éveit, Károly a kiskirályok uralmával, míg Ulászló az egyesítés útjában álló önálló tartományurakkal számolt le. 1320. január 20-án a melléknevét alacsony termete miatt kapó I. Ulászló megkoronáztatta magát a Wawelben Lengyelország királyaként - ugyanezen évben kötött házasságot leánya, Łokietek Erzsébet és Károly Róbert. A magyar királynak Erzsébet volt a harmadik (azon belül a második lengyel) felesége; tőle született később trónörököse nemcsak Károlynak, hanem - bár ezt akkor még nem lehetett sejteni - Ulászló fiának, Kázmérnak is.

1. Egy személy - két király
2. Piast-Anjou szövetség
3. A visegrádi hármak
4. A két Nagy

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből