Miért jött létre a lengyel-magyar perszonálunió?
2014. november 25. 12:15 Csernus Szilveszter
Korábban
Piast-Anjou szövetség
Ulászlónak alapos indoka volt a szövetségkötésre. Az újraegyesült Lengyelország kutyaszorítóban találta magát: keletről a még mindig pogány litvánok és szlávok, északról a Német Lovagrend, délnyugatról pedig a cseh király fenyegette Ulászlót, a magyar szövetség számára így égetően fontos volt. Ezt 1326-ban sikerült tető alá hozni, amikor a német offenzívát Károly királyunk oldaltámadása miatt nem sikerült Luxemburgi János cseh királlyal összehangolni. A Német Lovagrend további támadásaihoz remélt segítséget Ulászló, amikor Visegrádra küldte fiát, Kázmért, hogy erről tárgyaljon magyar szövetségesével.
Az újdonsült magyar királyi székhelyen azonban - a külpolitikai egyezkedéseken túl - történt egy annál emlékezetesebb esemény is. Az Erzsébet királynét is meglátogató lengyel herceg elcsábította testvére egyik szűz udvarhölgyét, Zách Klárát, akinek édesapja, Felícián, a gyalázatot lemosni igyekezvén, rátámadt a királyi családra.
Bár egyesek szervezett merényletet gyanítanak e mögött és a források is ellentmondásosak, a történészek többsége mégis egyetért abban, hogy a történet igaz: a húszéves Kázmér afférja Károly, Erzsébet és a gyermekek, Lajos és András elleni merénylethez vezetett (az eseményt kiválóan előadja Arany János Zách Klára című balladájában). Kázmér így közvetve életveszélybe sodorta testvérét, sógorát és unokaöccseit is. A két király közti viszony mégsem romlott meg, a magyar segítő hadak megindultak észak felé.
Három évvel Zách Felícián merényletkísérlete után, 1333-ban meghalt Ulászló, trónját így vehemens természetű fia, Kázmér vehette át. Palóczi Edgár szerint (Lengyel királyok Magyarországon) Kázmért még gyötörhette a lelkiismeret-furdalás, amikor királyként befogadta országába a (Klárával együtt) kiirtásra ítélt Zách-nemzetség megmaradt menekültjeit, akik Amandrinow néven lettek a lengyel nemesség tagjai.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:05
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap