Máig rejtély, mit keres több száz ember csontváza egy himalájai tónál
2021. március 1. 17:12 Múlt-kor
Magasan a Himalája csúcsai közt, a legközelebbi falutól is négy-öt napi járásra fekszik egy Roopkund (hindi nyelven „szép alakú tó”) nevű gleccsertó. Vize ékszerként tündököl a durva kavicsok és egyéb jégőrölte kőtörmelék alkotta medencében, azonban nem sokban különbözik a környék más, hasonló képződményeitől – egyedül abban, hogy a tóban és körülötte több száz ember csontjai hevernek.
Korábban
Japán felderítők vagy öngyilkos szekta?
A becslések szerint 300-800 embertől eredeztethető csontok rejtélye 1942-ben tárult a világ elé, amikor egy helyi vadőr beszámolt róluk. Az ekkor brit uralom alatt álló India hatóságai megijedtek: vajon egy Kína irányából közelítő japán beszivárgó egység maradványai kerülhettek elő?
Ez az elmélet hamar megdőlt, de felmerült számos alternatív magyarázat a talányra: egy rejtélyes vallás rituális öngyilkosságot elkövető hívei, egy eltévedt kereskedőkaraván, illetve az is, hogy a tó egy halálos járvány idején a fertőző holttestek lerakóhelyeként szolgált, távol a civilizációtól.
Az utóbbi időben a rejtély egyre mélyült: 2019-ben a csontok DNS-ének egy nemzetközi tudóscsoport általi korszerű vizsgálata azt találta, hogy a tónál elhunytak közül legalább 14 egyén nem a térségből, azaz Dél-Ázsiából származott. Génjeik sokkal közelebb álltak a Földközi-tenger keleti medencéjének mai lakosságához, különösen Kréta szigetééhez.
Tovább bonyolítja a rejtélyt, hogy ezek a csontok sokkal későbbiek, mint a tónál találtak nagy része: míg a maradványok többsége Kr. u. 800-ra datálható, a mediterrán genetikai örökséggel bíró személyek úgy tűnik, nem is olyan régen, 1800 körül veszthették életüket a tónál.
Mit kereshetett egy távoli vidékről érkezett embercsoport az 5029 méteres tengerszint feletti magasságban található Roopkund-tónál, és hogyan juthattak oda? Hogyan, és miért halhattak meg?
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
