Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén

A „Virágok mezején”

Az ázsiai oldalon, Isztambultól körülbelül 120 km távolságra Kocaeli tartomány izmiti részében a Thököly Imre Emlékház várja a látogatókat. A Magyar Nemzeti Múzeum másik állandó törökországi kiállítása 2008 őszén nyílt meg, működtetője a város önkormányzata. A kiállítás a 18. század elején itt száműzetésben élő Thököly Imrének és Zrínyi Ilonának állít emléket. Az épület kertjében látható a kuruc hadvezér 2015-ben felújított síremléke, valamint egy székelykapu is. Az emlékház létrehozásában és gondozásában meghatározó szerepe van a helyi Thököly Imre Baráti Társaságnak.

Az emlékmúzeum az izmiti Seka parkban

Thököly Imre portréjának másolata a kiállításban

A pár 1701 őszétől élt kíséretével Izmitben. A következő évben a várostól egy órányi járásra, a Kartepe hegység Karatepe falvában vásároltak földeket, ahol egy magyar települést hoztak létre. Ők ezt a helyet Virágok mezejének hívták. Ezt az elnevezést a helyi törökök is átvették: Çiçekli çayır emléke a mai nap él a lakosság emlékezetében. „A Virágok mezejének legszebb virága már nincs köztünk" – 1703 februárjában ezzel a gondolattal búcsúztak Zrínyi Ilonától.

Zrínyi Ilona és Thököly Imre domborműve Karatepe faluban (Nevzat Atalay kocaeli szobrászművész munkája)

Mindketten ezen a településen hunytak el

Körülbelül két évvel később Thököly Imre is ezen a helyen távozott az élők sorából. Halála után a magyarokat hazahívták, és ezzel a kolónia emléke is lassan feledésbe merült. Helyét 2003-ban azonosították, ám ma már nehezen megközelíthető. Karatepe központjában, az ősi forrásnál 2008 óta emléktábla és dombormű őrzi a település emlékét. Zrínyi Ilona földi maradványait 1703-ban az isztambuli Szent Benedek kolostor kápolnájában helyezték örök nyugalomra. Később fiát, II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait is itt temették el. Hamvaik csak 1906 óta pihennek a kassai dómban.

Köszönjük a Török Turizmusfejlesztési és Turisztikai Promóciós Ügynökségnek, hogy a fenti helyeket személyesen felkereshettük, a pazar, magyar nyelvű kalauzolást pedig Hüseyin Kargılı idegenvezetőnek! A törökországi magyar emlékek listájának a fenti felsorolással még messze nincs vége. Az isztambuli régión túl ott van még a Kossuth Lajos Emlékmúzeum Kütahyában, a róla elnevezett utca vagy a magyar mérnökök által készült Erzurum Szálló Ankarában, Bartók Béla emlékkiállítása Osmaniyében, vagy az Antalya városától kb. 40 kilométerre található Gebiz település, amelyet a helyiek csak Macarköy-nek, azaz magyar falunak hívnak. Valamennyi hazai vonatkozású örökséget az isztambuli Liszt Intézet által működtetett turkmagyarizi.com honlapon virtuálisan is meglátogathatjuk.

Az Ortaköy-mecset a Boszporusz partján

A magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából hirdetett idei kulturális évad remek lehetőséget arra, hogy újra közelebb hozza egymáshoz a két nemzetet. A szervezők 100 színes programmal készülnek az évfordulóra: koncertek, filmvetítések, zenei, színházi és tudományos előadások kerülnek megrendezésre mindkét országban. Aki nem szeretne lemaradni a hazai eseményekről, kövesse be a Török-Magyar Kulturális Évad oldalát a Facebookon!

1. Piroskából Eiréné
2. „Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont”
3. A „Virágok mezején”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?