Letelepedne a Krím félszigeten a Romanov-trónörökös

A félszigeten működő Kriminform hírügynökség jelentése szerint a 89 éves herceg, aki I. Miklós néhai orosz cár szépunokája, felesége, Feodora Alekszejevna hercegnő társaságában az orosz cári dinasztia történelmével kapcsolatban álló helyszíneket keresi fel. Köztük a jaltai Livadia palotát, ahol II. Miklós, az utolsó orosz cár és családja pihent nyaranta. Ellátogatnak Szevasztopolba és a Koreiz nevű településen lévő Dulber palotához is, amely Dmitrij Romanov nagyapja, Pjotr Nyikolajevics nagyhercegnek, az orosz cári hadsereg vezérezredesének a nyári rezidenciája volt.

A hercegi párt ünnepélyesen és magas szinten fogadták a szimferopoli repülőtéren. Dmitrij Polonszkij krími miniszterelnök-helyettes úgy üdvözölte a neves vendégeket, hogy remélhetően otthonuknak érzik majd a félszigetet. Dmitrij Romanov erre kijelentette, hogy szívesen átköltözne a félszigetre, hogy ott éljen, és nagyon jó érzés számára "ismét orosznak látni a Krímet". Hozzátette, hogy "erről a pontról lehet újra előre mozdulni". Polonszkij úgy nyilatkozott, hogy a krími vezetésnek nincs ellenére a Romanov-dinasztia sarjának a félszigetre költözése.

Szergej Akszjonov, az Oroszországhoz csatolt krími terület vezetője örömmel vette a cári család leszármazottjának látogatását, és közölte, hogy kész találkozni a Romanov herceggel. I. Miklós szépunokája az első a Romanov családból, aki a félszigetre látogatott annak Oroszországhoz csatolása óta. A vendégek péntekig tartózkodnak a Krímben. Dmitrij Romanov herceg 1926. május 27-én született a franciaországi Antibes-ban. Hosszú éveket töltött Franciaországban, Olaszországban és Egyiptomban.

Tavaly március 16-án a félszigeten orosz fegyveresek jelenléte mellett tartottak népszavazást. A résztvevők csaknem száz százaléka igent mondott az Oroszországhoz csatlakozásra. Az orosz szövetségi parlament mindkét háza március 21-én fogadta el azt a törvényt, amely szerint a Krím az Oroszországi Föderáció része.

Az ENSZ tagállamainak többsége nem ismeri el a krími népszavazást törvényesnek, így a félsziget és Szevasztopol város hovatartozásának egyoldalú megváltoztatását sem. A világszervezet közgyűlése tavaly március 27-én hozott, 68/262-es számú határozatában Ukrajna szuverenitását és területi egységét támogatta annak nemzetközileg elismert határai között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
• Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez