Lenyűgöző fotókon a mumifikálódott barlangi oroszlánkölykök

A Kr. e. 8-9. évezredet megelőzően, a pleisztocén idején Eurázsiában, főként Szibériában nyüzsögtek a barlangi oroszlánoknak (Panthera leo spelaea) nevezett ragadozók, amelyek az ősemberek kortársai, és sokszor legfélelmetesebb ellenfelei voltak Az utolsó jégkorszak végével, körülbelül tízezer (egyes becslések szerint 12 500) évvel ezelőtt kihalt állatokat főként őseink barlangrajzaiból ismerjük, ezek alapján inkább a tigrisekhez hasonlítottak, jelentősen nagyobbak voltak, mint a mai afrikai oroszlánok, sörényt csak ritkán rajzoltak nekik, olykor csíkok is feltűntek rajtuk, valamint lényegesen hosszabb szőrük volt, mint a mai, Afrikában élő fajtársaiknak. A kutatók DNS-vizsgálatai alapján az oroszlánokkal álltak közelebbi rokonságban.

Már többször találtak barlangi oroszlánmaradványokat, azonban soha nem került elő olyan jó állapotban fennmaradt lelet, mint a mostani. Ujan és Gyina a pleisztocén óta első ízben került ki a szibériai jég fogságából, így tökéletesen megőrződtek a belső és külső szervei is, ami szenzációnak nevezhető. „Ez a lelet minden kétséget kizáróan felbecsülhetetlen” – lelkendezett több sajtóorgánumnak is Albert Protopopov, a Jakuti Tudományos Akadémia egyik munkatársa. „A kölykök testrészei teljesen épek, a szőr, a fülek, a lágy szövetek, de még a bajusz is bámulatosan megőrződött” – tette hozzá.

Éretlen gondolatnak nevezte, amikor felmerült a klónozás ötlete, vagyis, hogy a tízezer éve kihalt fajt újra feltámasszák. „Fő feladatunk most az, hogy a lehető leggyorsabban kinyerjük belőle a genomot, amellyel dolgozni tudunk” – magyarázta a The Siberian Timesnak. Protopopov véleménye szerint egy földcsuszamlás során vesztették életüket, a rájuk hulló föld pedig atombiztos koporsóként – de ami a legfontosabb: légmentesen lezárva – védte meg őket az idő vasfogától.

A Jakutföld fővárosától, Jakutszktól mintegy ezer kilométerre északra megtalált maradványokat a hirtelen nyári felmelegedés, majd a sok esőtől megáradt Ujangyina folyó segítette közelebb a felszínhez (a folyó alapján nevezték el őket). A földben támadt hatalmas repedésekben pedig egy helyi munkás, Jakov Androszov vette észre a két kölyökmúmiát. A szakértők szerint a fiatal állatok mindössze néhány hetesek lehettek, egyesek szerint mindössze egy-két hetesek, ugyanis még alig bújtak ki a tejfogaik.

Protopopov szerint az anyaoroszlán egy barlangban rejthette el kölykeit egy éhes oroszlán elől, amikor a jeges föld rájuk omlott. A tervek szerint jövő nyáron a régészek visszatérnek a helyszínre, ugyanis előfordulhat, hogy az anyjuk maradványa is a föld alatt lehet. A felfedezés segíthet megválaszolni az egyik legfontosabb kérdést, hogy a barlangi oroszlán mi módon tudott életben maradni a szibériai extrém hidegben. Választ találhatunk arra is, hogy miért haltak ki Kr. e. 10 ezer környékén: egyes kutatók szerint a felmelegedés lett a vesztük, mások szerint pedig az eltűnésük a barlangi medve és a szarvasok, vagyis a potenciális zsákmányok számának lecsökkenésével van összefüggésben, ami talán az emberi vadászatnak köszönhető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták