Langobárdok a Balaton mellett

A kora középkorban a mai Türingián, Cseh- és Morvaországon keresztül a Kárpát-medencébe érkező langobárdok (longobárdok) csak átmenetileg telepedtek le a térségben. A régészek előtt ismert, hogy 568-ban indultak Pannóniából Itália felé. A Kárpát-medencét elhagyva a mai Szlovénia területén keresztül jutottak Észak-Itáliába, ahol királyságot alapítottak. Emléküket Lombardia régió neve ma is őrzi.

Egy langobárd közösség temetőjét 2005 és 2010 között tárták fel az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, a Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts (Frankfurt am Main) és az Institut für Anthropologie der Johannes Gutenberg-Universität (Mainz) munkatársai. A 45 sírban talált leleteket átfogó interdiszciplináris vizsgálatoknak vetették alá. A lelőhely és a leletanyag régészeti elemzése mellett elkészült az emberi csontvázak oszteológiai (szerkezeti), molekuláris genetikai és izotópvizsgálata. Az ásatást magyar és német régészek közösen végezték, a természettudományos vizsgálatok azonban teljes egészében a mainzi egyetem Antropológiai Intézetében folytak Kurt W. Alt professzor vezetésével.

A férfiak és nők csontjainak oszteológiai vizsgálatával a kutatók a demográfiai viszonyok és az egészségi állapot felmérésére alkalmas adatokhoz jutottak. "Több esetben sikerült patológiai, illetve degeneratív elváltozásokat és a csontvázakra vonatkozó stresszmarkereket megállapítani. A férfiak sírjaiban található fegyverek és a vázakon megfigyelhető sérülésnyomok pedig arra utalnak, hogy a közösség tagjai között aktív harcosok is voltak" – említett néhány vizsgálati eredményt Vida Tivadar, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.

A fogminták molekuláris genetikai (DNS) vizsgálata, miszerint az egyének 22, úgynevezett haplocsoportba tartoznak, továbbá a szén- és nitrogénizotóp-arányok alapján a kutatók úgy vélik, hogy a közösség biológiai értelemben rendkívül heterogén összetételű lehetett. Csupán három sírpár esetében mutattak ki olyan közös anyai vonalat, amely genetikai rokonsági kapcsolatokat jelez. A stabil izotópok meghatározásával a szakemberek képet kaptak a közösség táplálkozási szokásairól is. Úgy találták, hogy a gazdag férfiak egy kis csoportja esetében különösen jellemző volt az állati fehérje (protein), azaz a hús fogyasztása, ami a közösség többi tagjától elkülönülő, magasabb színvonalú ellátásra utal. A többi személy esetében a szén- és nitrogénizotóp-arányok a köles rendszeres fogyasztását valószínűsítik, amit a vizsgált kor "germán" népessége esetében még nem mutattak ki.

A természettudományos módszerek segítségével a régészek igazolták, hogy a Szólád határában egykor megjelent langobárdok csak egygenerációnyi időre telepedtek le Dél-Pannóniában. A stronciumizotópok (87Sr/86Sr) gyermek- és fiatalkorban a fogzománcban konzerválódott arányai alapján kiderült például, hogy a vizsgált közösség tagjainak több mint 30 százaléka nem helyben született, a felnőttek közül pedig szinte senki sem. Ezeket az eredményeket a talajból és a növényzetből vett helyi referenciamintákkal vetették össze a kutatók, akik így egy háromfázisú modellt állítottak fel a megtelepedő közösség jellemzésére.

"A modell szerint egy úgynevezett patrilokális, vagyis a csoportidegen személyeket befogadó közösség érkezhetett annak idején a Balaton közelébe. Egy generáció után azonban tagjai elhagyták a települést" – összegezte a kutatók feltételezését Vida Tivadar. Ezt az elméletet támasztja alá a helyi izotóparányokat mutató, számos gyermektől származó maradvány is és az a tény, hogy a temetőben eltemetett személyek között egyetlen, kétséget kizáróan helyben született felnőtt sem található.

A temető rövid idejű használatát a régészeti leletanyag keltezése is bizonyítja. A temető kialakulásának a vizsgálatok alapján meghatározott dinamikája pedig összhangban van a 6. századi, vándorló langobárd közösségről kialakított képpel. A magyar és német kutatók interdiszciplináris kutatási eredményei még az írásos forrásoknál is jobban bizonyítják a langobárdok nagyon rövid ideig tartó megtelepedését Dél-Pannónia területén, továbbá újabb adatokat szolgáltatnak a betelepedő és a helyi népesség viszonyának megértéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról