Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”
2020. június 17. 16:42 Múlt-kor
Korábban
A béke megkívánja az újraértékelést
Kínában ezzel szemben egyszerű határvillongásként, nem pedig valódi háborúként tekintenek rá, a történelemkönyvekben alig említik.
Ráadásul az összecsapás Mao Ce-tung katasztrofális eredményű „nagy ugrás” programja (1958-1961) végén történt, amikor a fejlődést célzó erőltetett kollektivizálás szinte felfoghatatlan mértékű éhínséget és emberi szenvedést hozott, tízmilliók halálát okozva. Kína saját történelmének ezen időszakával – érthető módon – nem szívesen foglalkozik.
Mindemellett mára Kína és India párbeszéde jobbára elfordult a nemzeti büszkeség és önállóság jelszavaitól, és sokkal inkább a globális piacon való gazdasági együttműködésre fókuszál. 2011-re két évtized alatt kétszázszorosára, 73 milliárd dollárra emelkedett a kétoldalú kereskedelem összértéke, azóta pedig csak tovább nőtt, átlépve a 80 milliárd dollárt is.
A két ország a világ második, illetve ötödik legnagyobb gazdaságának számít, világgazdasági szerepük pedig nagy valószínűséggel továbbra is meghatározó lesz az elkövetkező évtizedek során.
Az ilyesfajta kilátások hatására az országok rendszerint hajlamosak megfeledkezni a múltbéli megoldatlan kérdésekről. Kína és India esetében is ez tapasztalható, és az sem gyakran kerül terítékre, a két ország mennyire eltérő szemmel néz egymásra a 21. században.
Ugyanakkor az is látszik, hogy egyik fél sem túlzottan nyitott ama gondolat felé, hogy a múlttal való szembenézés megkönnyítené a megbékélést és a bizalom mélyítését.
Pedig a kínai-indiai háború újraértékelése kezdődhetne első körben azzal, hogy nem kizárólag a két ország viszonya, hanem a szélesebb globális helyzet kontextusában kerüljön vizsgálatra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap