Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”
2020. június 17. 16:42 Múlt-kor
Korábban
A béke megkívánja az újraértékelést
Kínában ezzel szemben egyszerű határvillongásként, nem pedig valódi háborúként tekintenek rá, a történelemkönyvekben alig említik.
Ráadásul az összecsapás Mao Ce-tung katasztrofális eredményű „nagy ugrás” programja (1958-1961) végén történt, amikor a fejlődést célzó erőltetett kollektivizálás szinte felfoghatatlan mértékű éhínséget és emberi szenvedést hozott, tízmilliók halálát okozva. Kína saját történelmének ezen időszakával – érthető módon – nem szívesen foglalkozik.
Mindemellett mára Kína és India párbeszéde jobbára elfordult a nemzeti büszkeség és önállóság jelszavaitól, és sokkal inkább a globális piacon való gazdasági együttműködésre fókuszál. 2011-re két évtized alatt kétszázszorosára, 73 milliárd dollárra emelkedett a kétoldalú kereskedelem összértéke, azóta pedig csak tovább nőtt, átlépve a 80 milliárd dollárt is.
A két ország a világ második, illetve ötödik legnagyobb gazdaságának számít, világgazdasági szerepük pedig nagy valószínűséggel továbbra is meghatározó lesz az elkövetkező évtizedek során.
Az ilyesfajta kilátások hatására az országok rendszerint hajlamosak megfeledkezni a múltbéli megoldatlan kérdésekről. Kína és India esetében is ez tapasztalható, és az sem gyakran kerül terítékre, a két ország mennyire eltérő szemmel néz egymásra a 21. században.
Ugyanakkor az is látszik, hogy egyik fél sem túlzottan nyitott ama gondolat felé, hogy a múlttal való szembenézés megkönnyítené a megbékélést és a bizalom mélyítését.
Pedig a kínai-indiai háború újraértékelése kezdődhetne első körben azzal, hogy nem kizárólag a két ország viszonya, hanem a szélesebb globális helyzet kontextusában kerüljön vizsgálatra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap