Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”
2020. június 17. 16:42 Múlt-kor
Korábban
A béke megkívánja az újraértékelést
Kínában ezzel szemben egyszerű határvillongásként, nem pedig valódi háborúként tekintenek rá, a történelemkönyvekben alig említik.
Ráadásul az összecsapás Mao Ce-tung katasztrofális eredményű „nagy ugrás” programja (1958-1961) végén történt, amikor a fejlődést célzó erőltetett kollektivizálás szinte felfoghatatlan mértékű éhínséget és emberi szenvedést hozott, tízmilliók halálát okozva. Kína saját történelmének ezen időszakával – érthető módon – nem szívesen foglalkozik.
Mindemellett mára Kína és India párbeszéde jobbára elfordult a nemzeti büszkeség és önállóság jelszavaitól, és sokkal inkább a globális piacon való gazdasági együttműködésre fókuszál. 2011-re két évtized alatt kétszázszorosára, 73 milliárd dollárra emelkedett a kétoldalú kereskedelem összértéke, azóta pedig csak tovább nőtt, átlépve a 80 milliárd dollárt is.
A két ország a világ második, illetve ötödik legnagyobb gazdaságának számít, világgazdasági szerepük pedig nagy valószínűséggel továbbra is meghatározó lesz az elkövetkező évtizedek során.
Az ilyesfajta kilátások hatására az országok rendszerint hajlamosak megfeledkezni a múltbéli megoldatlan kérdésekről. Kína és India esetében is ez tapasztalható, és az sem gyakran kerül terítékre, a két ország mennyire eltérő szemmel néz egymásra a 21. században.
Ugyanakkor az is látszik, hogy egyik fél sem túlzottan nyitott ama gondolat felé, hogy a múlttal való szembenézés megkönnyítené a megbékélést és a bizalom mélyítését.
Pedig a kínai-indiai háború újraértékelése kezdődhetne első körben azzal, hogy nem kizárólag a két ország viszonya, hanem a szélesebb globális helyzet kontextusában kerüljön vizsgálatra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
