Kis ország, 167 olimpiai arany és számos rekord - magyar a második legnagyobb sportnemzet
2016. augusztus 5. 12:09 Csernus Szilveszter
Elérkezett az a közel három hetes időszak, amikor a földgolyó figyelme egyetlen grandiózus eseményre, a nyári olimpiai játékokra fókuszál. A világ legnézettebb sporteseménye nekünk, magyaroknak mindig is különös, várva-várt alkalomnak számított. Amíg a XX. századi történelmünket inkább a balsors jellemezte, az országok és nemzetek eme háború nélküli versengésében a világ élvonalába tartozunk – futószalagon jöttek a magyar sikerek. Emellett kevéssé ismert az is, hogy hazánk egy alkalommal mégis megkapta az olimpiai játékok rendezésének jogát. A játékok előtt nem árt tudnunk, milyen múltat tudhatnak maguk mögött a magyar olimpikonok. Rió előtt mennyi érmet és azon belül hány aranyat nyertünk? Mindezekkel hányadikak vagyunk az örökranglistán? Miért nem rendezhettünk mindezek ellenére még olimpiát?
Korábban
Majdnem sikerült a magyar olimpia
Egyes reformkori gondolkodók tervei és az utókor által előolimpiának bélyegzett „palicsi nyári játékok” már jelezték hazánk elköteleződését a sport iránt. Az újkori olimpiai játékok történetében Magyarország így már az olimpiai mozgalom alapításában kivette a részét. Az 1894-ben Párizsban megalakuló Nemzetközi Olimpiai Bizottság tizenhat tagja közt ott találjuk az egri gimnáziumi igazgatót, Dr. Kemény Ferencet is.
Ő ajánlotta a mozgalom (újjá)alapítójának, a francia történész Pierre de Coubertin bárónak, hogy a hezitáló Athén helyett Budapest szívesen megrendezné az első újkori olimpiát – ha már úgyis lázasan készülnek a Millenniumra. Ám az ezredéves ünnepségeket lebonyolító Bánffy-kormány (elsősorban Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter) nem állt be a terv mögé – az új görög miniszterelnökkel ellentétben.
A virágzó magyar főváros 1912-ben újra próbálkozott, ám az 1916-os (végül elmaradó) játékok rendezésének jogát Berlin kapta meg. A világégés előestjén már Budapestre esett a választás az 1920-as játékok helyszínéül, ám a történelem mindent felülírt. Amikor 1919-ben összeült az immáron Svájcba költözött NOB, Budapesten a Tanácsköztársaság tombolt, az ország még a háborút sínylette. A nyugat-európai dominanciájú bizottság előtt így nem sok esélye maradt a magyar pályázatnak. Jelképes értéke is volt, hogy a győztesek által a háború egyik legnagyobb áldozatának tartott Belgium kapta meg a VII. olimpiai játékok rendezésének jogát – amelyen ráadásul vesztes államként részt sem vehettünk.
A Horthy-korszak két olimpiai pályázatot is magáénak tudhat, ám egyik sem kapott szavazatot a NOB ülésein: az 1936-os játékok helyszínéül végül Berlint, az 1944-esnek pedig Londont választották (amely később a harmadik elmaradt olimpiaként vonult be a történelembe).
Az eddigi legkomolyabbnak Magyarország 1960-as olimpiához fűződő ambíciói bizonyultak. Az I. Nagy Imre-kormány által előkészített pályázat Rákosi tetszését is elnyerte, ám az első titkár nem bizonyult jó sportpolitikusnak a NOB-bal szemben, még Moszkva támogatását sem sikerült elnyerni. Budapest bár továbbjutott az 1955-ös szavazás első körében, de végül a negyedik helyen végzett Róma, Lausanne és Brüsszel mögött.
A szovjet tömbnek a budapesti volt az első és sokáig egyetlen olimpiai pályázata, a moszkvai vezetés ugyanis a szovjet fővárosba tervezte az első szocialista olimpiát. Ám a Szovjetunió csak az 1976-os nyári olimpia rendezéséért szállt ringbe, ahol bár alulmaradt, de 1980-ban már az orosz metropolisz adhatott otthont a játékoknak. A 2012-es budapesti olimpiáért létrejövő mozgalom mögül végül kihátrált a kormányzat, így Magyarország 1955 után idén adta be először pályázatát az olimpiai játékok megrendezésére – összesen immár hetedszer. A NOB a jövő évi perui ülésén válthatja valóra a magyar sportrajongók álmát, a nyári olimpiai játékok budapesti rendezését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
