Kis ország, 167 olimpiai arany és számos rekord - magyar a második legnagyobb sportnemzet
2016. augusztus 5. 12:09 Csernus Szilveszter
Korábban
Miben vagyunk világelsők?
Az olimpián szereplő sportágaknak mind van egy-egy legfélelmetesebb ellenfele, úgynevezett „nation to beat”-je. Magyarország négy sportágban vezeti ezt az örökranglistát: öttusában, kardvívásban, férfi labdarúgásban, de legismertebb csapatsportban elért sikereink a vízilabdához kötődnek. Hazánk már a második, vízilabdát is a számai között tudó olimpiától napjainkig minden lehetséges alkalommal szerepeltette csapatát a játékokon. A sportágban az 1920-as évek óta tartozunk az élbolyhoz. A budai uszoda névadója, Komjádi Béla szövetségi kapitány keze alatt csiszolódott világverővé az első sikeres válogatott csapat: 1932-ben, Los Angelesben – négy évvel egy elvesztett olimpiai döntő után – állhatott magyar csapat először a dobogó tetejére. 1936-ban újfent az immáron hazai pályán játszó németek legyőzésén át törtek utat az aranyéremig a fiúk. „Hitler olimpiáján” végül a harmadik helyen végeztünk az éremtáblázaton.
A világháború okozta szünet után hamar kiderült, hogy a magyar uszodákból könnyen össze lehet állítani egy világelső pólócsapatot. 1952-ben Helsinkiben a Rajki Béla vezette alakulat ismét egy ezüstérmet cserélt aranyszínűre négy év után. De a finn rendezésű olimpia nem csak erről híres: ez volt Magyarország eddigi legsikeresebb szereplése. A tizenhat arany- és huszonhat egyéb érem mellett az éremtáblázaton ismételten elért harmadik helyezés ma is megdobogtatja a szurkolói szíveket.
Helsinkiben mutatkozott be – többek között – az Aranycsapat is. A már olimpiai bajnok Puskásék egy évre rá elért 6-3-as győzelme mellett minden bizonnyal a helsinki aranyeső is ott lebegett Nagy Imre miniszterelnök szeme előtt amikor közmondást alkotva kijelentette: „Magyarország sportnagyhatalom”.
Az 1950-es évek kemény diktatúrájában a sportban joggal keresett várva vágyott sikerélményt minden magyar – különösen az 1956 november végén kezdődő melbourne-i olimpián. Vízilabdázóink ott a Szovjetuniót a hat csapat részvételével zajló, hatos döntőben verték meg. Ez a soha le nem fújt meccs kapta a médiában a „melbourne-i vérfürdő” („Blood in the water”) elnevezést. Az aranyérmet nyert csapat egy része sok más magyarral együtt nem is tért haza többé Ausztráliából. Az így meggyengült vízilabda válogatottunk a híres Gyarmati-Kárpáti kettős vezetésével 1964-ben immár a Szovjetuniót hagyta maga mögött a döntőben – begyűjtve a sportág ötödik magyar olimpiai aranyérmét.
A háromszoros olimpiai bajnokok sorába belépő páros szövetségi kapitányként, illetve edzőként is aranyéremig juttatta a magyar csapatot 1976-ban, Montréalban. A következő olimpiai sikerig azonban a Kemény-éráig kellett várnia a nagyérdeműnek. Ám nem akárhogyan tört meg a 24 éves csönd: a magyar csapat zsinórban háromszor (2000, 2004, 2008) állt fel a dobogó tetejére, kilencre emelve győzelmeink számát. Közülük hatan csatlakoztak az addig Gyarmati Dezső és Kárpáti György alkotta háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóink táborához. Ilyen teljesítményre csak Nagy-Britannia vízilabdacsapata volt képes a XX. század legelején – ám a sportág akkor még igencsak gyerekcipőben járt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- Magyarországi pápalátogatások
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
- A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
- Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák
- Szembenézett a katolikus egyház múltbeli tetteivel II. János Pál pápa
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap