Királysír lehet a titokzatos teotihuacani piramis alatt

Sergio Gómez mexikói régész pénteken bejelentette, nagy mennyiségű folyékony higanyra bukkant a mexikói Teotihuacan romvárosában található Tollaskígyó temploma alatti kamrában - közölte a Reuters hírügynökség. A templom a harmadik legnagyobb piramis a Mexikói-völgy északkeleti részében fekvő romváros területén.

Teotihuacan (nevének jelentése: "a hely, ahol az emberek istenekké válnak") Mexikóvárostól 40 kilométernyire északkeletre található. Nevét a térségben 1300 körül megérkező aztékok adták abban a hiedelemben, hogy az istenek Teotihuacanban gyűlnek össze, hogy megteremtsék az utolsó, ötödik világot.

A város i.e. 100 és i.sz. 750 között élte virágkorát, egykor százezer lakosa volt. Alaprajza négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a "Holtak útja" köré szerveződött. Az út a Hold-piramisnál végződik, két oldalán templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 75 méter magas, alapja 222-szer 225 méter, a Hold-piramis valamivel kisebb; mindkettőt sötétvörösre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollaskígyó (Quetzalcoatl) romos állapotban lévő templomával.

Gómez hat éven keresztül végzett ásatásokat az alagútban, amelyet 1800 év után, még 2003-ban nyitottak meg. Tavaly novemberben a Gómez vezette kutatócsapat bejelentette, hogy az alagút végén, 15-18 méter mélyen három kamrát találtak, a bejáratoknál pedig mintegy 50 ezer régészeti lelet került elő: többek között jádekőből készült szobrok, jaguárcsontok, valamint egy gumilabdákkal és faragott kagylóhéjakkal teli doboz. Az áldozati ajándékok mennyisége arra enged következtetni, hogy a Nap-piramis és a Tollaskígyó temploma között húzódó alagút uralkodói sírkamrákhoz vezet - jelentette be Gomez.

A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) kutatója higanyt is talált az alagútban; az elemi állapotban ezüstös, fémszínű, szobahőmérsékleten is folyékony halmazállapotú, mérgező nehézfémről nem tudni, hogy milyen gyakorlati célt szolgált Mezoamerikában, ám ahogy azt Rosemary Joyce, a kaliforniai Berkeley Egyetem antropológusa is elmondta, három olyan közép-amerikai lelőhely is ismert, ahol már találtak higanyt.

Gómez úgy gondolja, hogy a higany nem lehet más, mint egy jel, amely egy királysírhoz vezetheti a régészeket, s ez azért lenne szenzációs felfedezés, mert Teotihuacan területén eddig - az évtizedek óta folyó ásatások ellenére - még soha nem találtak uralkodói sírt.

Az ásatásvezető szerint a higany az "alvilág folyóját vagy tavát" szimbolizálhatja, amely véleményt Annabeth Headreck, a Denveri Egyetem Teotihuacanra és mezoamerikai művészetre specializálódott kutatója is osztja - szerinte ezt úgy kell elképzelnünk, mint az élők és holtak birodalmát elválasztó határfolyót, a görög mitológiából ismert Styxt. "A tükröződő felületére úgy tekintettek akkoriban, mint amelyen keresztül betekintést nyerhetnek a természetfeletti világba, vagy esetleg a jövőbe láthatnak rajta" - fogalmazott.

A régmúlt emberét mindig is ámulatba ejtette, ha egyes tárgyak, illetve anyagok felületén csillogást tapasztalt, a folyékony higany ezért "bizonyos értelemben mágikus lehetett, olyasvalami, amelynek szimbolikus vagy rituális célja volt", fejtette ki Joyce. Persze nem a higany volt az egyetlen ilyen anyag, nagyon sok rituális tárgy készült például csillámból, ezekből a csillogó fényű (innen a név), többé-kevésbé tökéletesen átlátszó és erősen rugalmas, kristályalakú szilikát-ásványokból.

Egy királysír esetleges megtalálása azért is lenne jelentős felfedezés, mert a régészek így közelebb kerülhetnének annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy miként irányították Teotihuacant - s nem mellesleg végre megerősítést nyerne az a teória, miszerint a romvárost éppúgy kormányozták, mint a maja központokat, leszámítva persze a majákra oly jellemző öndicsőítést.

Linda Manzanilla mexikói régész szerint elképzelhető, hogy a királysír Teotihuacan egyik vezetőjének csontjait rejtheti: az ő elmélete szerint a várost négy társuralkodó vezette, és ezzel magyarázható, miért nincs Teotihuacan területén uralkodói palota, illetve egyetlen olyan falfestmény sem, amely a város királyát ábrázolná. Headrick ellenben úgy látja, hogy a várost klánok irányították, amelyek között a kötelék bár erős volt, mégsem alakultak dinasztiává, és a hadsereg biztosította a vezetők hatalmat. Szerinte Teotihuacan az egymással rivalizáló társadalmi csoportok terepe volt: az elit, a hadsereg, a kereskedők és a papság versengett egymással a nép kegyeiért és a hatalom kizárólagosságáért. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?