Meggyőző bizonyíték a mexikói emberáldozásokra
2012. május 4. 08:55
Vér-, ín-, izom-, bőr- és hajszálmaradványok is voltak azokon a kétezer éves késeken, amiket mexikói régészek találtak a közép-amerikai ország egyik régészeti lelőhelyén. A kutatók szerint ez az első, perdöntő bizonyíték arra, hogy az éles tárgyakat emberáldozásra használták.
Korábban
A Mexikói Antropológiai és Történeti Nemzeti Intézet munkatársainak tájékoztatása szerint a felfedezés megerősíti azt a feltételezést, hogy a későbbi kultúrákból ismert éles obszidiánkéseket valóban használták az emberáldozatoknál. Mexikói kutatók ugyan már húsz évvel ezelőtt is találtak fosszilizált vérmaradványokat különböző kőkéseken, de az intézet munkatársainak a Puabla állam cantonai-i lelőhelyén talált 31 darab késen pásztázó elektronmikroszkóppal immáron emberi szöveteket sikerült azonosítaniuk.
Az éles használati tárgyak az Európában kevéssé ismert Cantona-kultúra termékei. Maga a kultúra a titokzatos városállam, Teotihuacan hanyatlása után kezdett virágozni, és több mint ezer évvel megelőzte a régió leghírhedtebb emberáldozó társadalmát, az aztékok felemelkedését.
A leleteket Luisa Mainou antropológus vizsgálta a mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem munkatársaival együtt. A vizsgálatok kiderítették, hogy az emberáldozást végző papok mély sebeket hagytak és az áldozatok egyes testrészeit levágták. Susan Gillespie, a Floridai Egyetem antropológusa úgy tudja: ez az első alkalom, hogy emberi szöveteket sikerült azonosítani obszidiánból készült késeken. „Ez egy igen meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy a késeket emberi hús vágására használták” – magyarázta a professzor.
A szerdán bejelentett felfedezés új megvilágításba helyezi a prehispán kultúrák emberáldozási szokásait. A Kolumbusz érkezése előtti civilizációk mélyen hittek abban, hogy az emberi vér létfontosságú a világegyetem egyensúlyának fenntartásában. A vizsgálatokból az is jól látszik, hogy minden egyes késnek megvolt a maga funkciója: egyiken ugyanis kizárólag vért, a másikon pedig csak szövetet találtak. Gillespie úgy gondolja, hogy az áldozásra használt késeket rituálisan elrakták, használat után pedig nem tisztították meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
