Kéz nélküli ember maradványaira bukkantak a rejtélyes középkori delfinsír mellett
2018. december 6. 12:01 Múlt-kor
Egészen különleges sírra bukkantak tavaly szeptemberben az Angliát és Franciaországot kettészelő La Manche-csatorna egyik szigetén dolgozó régészcsapat tagjai. A világtól elvonulni vágyó középkori szerzetesek lakóhelyén egy 15. század eleji, nagy gondossággal, a keresztény hagyományoknak megfelelően keleti-nyugati tájolású sírhelyen egy eltemetett delfint találtak. Most pedig néhány méterrel odébb egy kéz nélkül eltemetett férfi maradványaira leltek, aki azonban jóval később élhetett, mint azon szerzetesek, akik a delfint földelték el.
Korábban
A La Manche-csatorna egyik apró szigetén, a 65 négyzetkilométeres Guernsey nyugati partjaitól 300 méterre lévő, La Chapelle sziklás, ma mintegy néhány 10 méter széles (bár a középkorban valamivel nagyobb) szigetecskéjén számos, a középkori időkre visszavezethető kerámia és egyéb tárgyat találtak a helyi lakosok. Ezeket leszámítva a hely történelméről megdöbbentően keveset lehet tudni. Mindössze annyi bizonyos, hogy a csatorna másik kicsiny szigeteivel egyetemben Guernsey is az elvonulni vágyó középkori szerzetesek lakóhelye lehetett. Phil de Jersey helyi régész tavaly augusztusban kezdett ásatásba a szigeten, hogy régészeti leletekkel is alátámassza a szóbeszédet.
Guernsey közeli szerzetessírja mellett, La Chapelle (Chapelle Dom Hue) nyugati partján rábukkant egy merőben különös sírhelyre, ahol nem emberi csontokat talált. Hanem egy delfin, egészen pontosan egy disznódelfin (Phocoena phocoena) maradványait, először a fej került elő, majd a tengeri emlős többi testrésze is. A sírhant különös gonddal volt elkészítve, ráadásul a keresztény hagyománynak megfelelően kelet-nyugati tájolású volt. „Ez az egyik legfurcsább és legbizarrabb dolog, amellyel az elmúlt 35 éves régészeti tevékenységem során találkoztam” – mondta de Jersey.
Vajon miért temettek el egy delfint ilyen nagy gondoskodás közepette? A tengeri emlőst a középkorban előszeretettel fogyasztották húsa miatt, így akár az is elképzelhető, hogy e példányt is egyszerűen megették, a csontjait pedig „kidobták”. Ám ez az elmélet egyáltalán nem áll meg a lábán, ugyanis a tenger mindössze tíz méterre található a sírtól, egyszerűbb lett volna oda kidobni, miért vesződtek volna a sírásással? – tette fel a kérdést a kutató. Ráadásul egy megevett tengeri lény csontvázát sem ily nagy gonddal helyezték volna örök nyugalomra.
Egy másik teória szerint a delfint a húsa miatt temették el a sós gödörbe, hogy majd később elfogyaszthassák, ám elfelejtkezhettek róla, és sohasem ásták ki többé a szerzetesek. A delfin egész csontvázának elhantolása egészen egyedülálló, korábban még csak olyan esettel találkoztak a kutatók, hogy egy delfin állkapcsot IX. századi ékszerek mellé temettek el. A most felfedezett emlős mellett azonban nem volt sírmelléklet. Érdekes elmélet az is, amely szerint az állat valamilyen vallási jelentőséggel bírt a szigetlakók számára. „Korábban ilyet sehol sem láttam. Mindezt el tudnám képzelni például a vaskorban, de a középkorban kevéssé” – magyarázta akkor a kutató.
A rejtélyes tengerész
Néhány nappal ezelőtt újabb leletre bukkant de Jersey, mégpedig egy kéz nélkül eltemetett, 152 centiméter magasságú férfi maradványaira. A szakértő szerint nincs (vagy legalábbis elég csekély valószínűséggel van) kapcsolat a tavaly megtalált delfincsontváz és a titokzatos emberi csontok között. Úgy véli, a kéz nélküli ember több évtizeddel később élhetett, mint a delfin. A régészek először úgy gondolták, hogy leprás szerzetes lehetett az elhunyt, ezért hiányoznak a sírból a csuklói és a kézfejei. Ám a további elemzések után elmondható, hogy a 16-17. században élt férfi a ruhája (főként annak gombjai miatt) bizonyára nem egyházi személy volt. „Feltevésünk szerint megfulladhatott szegény pára, esetleg a holttestét a szigetre sodorta az áramlat, és ott temették el megtalálói, ahol partra mosta a víz” – magyarázta de Jersey.
A maradványon még most, több száz évvel később is jól látszódnak a sérülésnyomok, amelyek keletkezhettek a sziget környéki sziklák, de az éhes tengeri állatok révén is. A bal alsó karja szintén hiányzik, ám a lábak viszonylag épen maradtak, valószínűleg a lábbelijeinek köszönhetően. A kutatócsapat radiokarbonos elemzéssel is meg fogja vizsgálni a férfi csontjait, ám a ruhagombok alapján szinte biztosra vehető, hogy nem a középkorban, hanem a kora újkorban élt az illető. „A középkorban meglehetősen ritkák és szokatlanok voltak az ilyesfajta gombok, amelyekről nagy valószínűséggel mondhatjuk el, hogy egy 16-17. századi tengerészruha részei lehettek.
Az apró szigeten mindezidáig csupán e két csontvázat tárták fel a kutatók, ám de Jersey nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy további emberi maradványokra bukkannak a föld alatt. Esetleg a tenger alatt, ugyanis korábban jóval nagyobb volt a földdarabka, mint manapság.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
