Kétszer is mindenétől megfosztotta a magyar állam Gombaszögi Fridát

Gombaszögi Frida és Csortos Gyula A farkas című vígjátékban

Rivaldafény és sötét fellegek

Az öt Grün-lányból négy a színpad segítségével próbált kitörni a szegénységből. Állítólag Heltai Jenő a színészi babérokra törő testvérekről mintázta a Tündérlaki lányok című vígjátékát. A Gombaszögi nevet felvett Frida vált a legsikeresebbé, ám rengeteg pletyka keringett róla: híres művészek és magasrangú politikusok szeretőjének tartották, a bulvárlapok Puccinit és IV. Károlyt is csodálói sorában sejtették.

Már fiatalon felfedezték, és szinte kezdettől fogva nagy szerepeket bíztak rá. Miután elvégezte a Színművészeti Akadémiát, 1909-től a Magyar Színház, majd huzamosabb ideig – 1916 és 1933 között– a Vígszínház tagja volt. Drámai szerepekben tartották a legjobbnak, és a lélekábrázolásban méltatták leginkább tehetségét. A magyar színpad első modern színésznőjeként tartották számon. Legendás alakításainak, emlékezetes színpadi jelenléteinek sora végeláthatatlan.

Kosztolányi Dezső – Stella Adorján a Film, Színház, Muzsika 1966-os számában írt cikke szerint – Csehov Ványa bácsijában nyújtott alakításáért a következő méltató szavakkal jellemezte őt: „Lelket adott az élethez, a lírához lírát, egy mozdulatot vagy egy mosolyt, vagy egy fáradt taglejtést a betűhöz a maga gazdagságából.”

Ha a színpadon élte volna le az életét, akkor is gazdag életutat tudhatott volna magáénak. Egy hatalmas sajtóvállalat zsidó származású örököseként a 20. századi Magyarországon azonban esélye sem volt a nyugodt polgári mindennapokra. Magánélete olyan drámai szerepekbe sodorta, amelyhez foghatókat a legjobb tollú forgatókönyvírók sem álmodhattak volna neki. 

Gombaszögi Frida Molnár Ferenc: A farkas című vígjátékában 1912-ben (Strelisky Sándor/OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteménye, KA 3748/24)

Még mielőtt a politikai élet torz szüleményei megkeserítették volna mindennapjait, egy személyes tragédia is érte. Egy fiatal rajongója az őrületig üldözte szerelmével, megszállottsága odáig fajult, hogy rálőtt Gombaszögire, majd utána magával is végzett.

A golyó átszakította a színésznő arcát és megsebezte a nyelvét. Az ország egyik legkedveltebb hangja egy időre teljesen elnémult. Nem sokan bíztak benne, hogy valaha még színpadra állhat, talán ő maga sem. Hüttl Tivadar híres sebészprofesszor és László Ernő kozmetikus-bőrgyógyász azonban csodát műveltek: Gombaszögi Frida visszakapta az arcát és a hangját, a közönség pedig visszakapta szeretett színészét.

Életében nagy fordulatot hozott 1922-ben Miklós Andorral kötött házassága. Az Est-lapok (Az Est, Pesti Napló, Magyarország) és több kiadóvállalat tulajdonosa mellett biztos anyagi háttérre lelt, férje 1933-as halála után pedig hatalmas vagyont örökölt. Ekkor visszavonult a színpadtól, s az Athaeneum Kiadó elnök-igazgatója lett.

Örökségétől először 1939-ben fosztotta meg a magyar állam, majd hosszas pereskedés után 1948-ban is elvesztett mindent, amit korábban magáénak mondhatott. 

1. Rivaldafény és sötét fellegek
2. Az örökösnő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában