József nádor rosszakarói addig duruzsoltak a császár fülébe, míg az rendőri megfigyelés alá nem helyezte öccsét
2020. július 30. 08:33 Soós István
József főhercegnek, Magyarország nádorának (1796–1847) titkos rendőri megfigyelése szoros összefüggésben állt az udvarban, de különösen a bécsi kormányzatban iránta kialakult, s egyre növekvő bizalmatlansággal. Mi alapozta meg, illetve táplálta ezt? Elsősorban az, hogy nem tudta az 1805. évi országgyűlést „kellően” előkészíteni, és annak hangulatát az udvar érdekeinek megfelelően befolyásolni. Olaj volt a tűzre a diétán elmondott egyik beszéde is, amelyben a rendek meggyőzése érdekében arra hivatkozott, hogy az uralkodóháznak és a rendeknek össze kell fogni, hiszen közösek az érdekeik (a monarchia megmentése, a gazdasági-pénzügyi bajok orvoslása stb.). Beszédének hatását fokozandó kijelentette: mint a dinasztia tagjának, az ő ereiben is Árpád vére csörgedez.
Korábban
Egy, kettő, három...
A besúgók arról számoltak be, hogy a nádor nem képes a rendi sérelmek orvoslását (köztük a pénzügyi és gazdasági problémákat, az adózást) követelő diétai követeket megnyugtatni, és az országgyűlést csendesen lefolytatni. Az udvari körök az országgyűlés „lármás hangulata” miatt a nádort okolták, és igyekeztek kihasználni az alkalmat, hogy az uralkodót ellene hangolják.
A könnyen befolyásolható uralkodó nemcsak határozatlanságát és a rendekkel szembeni „tehetetlenségét” kérte számon, hanem a diétán elmondott egyik, mind az udvarban, mind pedig Magyarországon nagy visszatetszést szült beszédét is. A bizalmatlanságot a nádor iránt fokozta, hogy I. Napóleon 1805. évi, a Magyar Királyság területét első alkalommal érintő hadjárata idején nem tudta kellően megszervezni és bevetésre vezényelni a magyar inszurrekciós sereget, továbbá nem volt képes az ún. „franciabarát” elemeket kiszűretni.
A nádort bécsi rosszakarói azzal is igyekeztek befeketíteni, hogy azt terjesztették róla: a királyi korona megszerzésére törekszik, önálló dinasztiát kíván létrehozni, egyszersmind le akarja választani a Magyar Királyságot a Habsburg Monarchiától. Rákóczinak, rebellisnek nevezték, ami annál is kínosabb volt számára, mert II. Rákóczi Ferenc nevének bármiféle emlegetése tabunak számított az udvarban és a legnagyobb sértésnek számított.
Bár az udvari köröknek nem sikerült a nádort elgáncsolniuk, és 1806 elején a felkavart hullámok lecsitultak körülötte, az aknamunka folytatódott ellene. Újabb és újabb vádakat fogalmaztak meg vele szemben, s ezekkel fokozatosan elidegenítették bátyjától, a királytól. Megszaporodtak róla a titkos rendőri jelentések is.
A nádor elleni bizalmatlanság legfőbb szítója azonban a bécsi Polizeihofstelle volt: miután 1806 március közepén egy udvari tanácsos azt jelentette, hogy nem érkeztek meg a magyarországi konfidensek (besúgók) titkos levelei, Sumeraw rendőrminiszter azt feltételezte: ezeket a leveleket a nádor felbontatta. Ezért sürgősen rendőrhivatalnokokat és konfidenseket menesztettek az országba, akiknek egyike azt jelentette, hogy a „franciák a monarchiát föl akarták osztani, és Ausztriát a nádornak kívánták átadni”.
Az 1807. évi országgyűlés eseményei újabb okot adtak az udvari köröknek, hogy folytassák, sőt, fokozzák a nádor elleni aknamunkát. A nádor megfigyelésére külön besúgót állítottak Jean Leurs egykori luxemburgi mérnök katonatiszt személyében.
A rendőrminisztertől közvetlenül kapott utasítás szerint a nádor megfigyelését az alábbi három szempont szerint kellett elvégeznie: 1. mennyire bizonyítja a nádor a monarchia és az uralkodóház iránti hűségét és szövetségét az udvarral?; 2. mennyire képes az ország politikai és egyéb ügyeiben okosan viselkedni, és mennyire képes elhatárolódni a monarchiának ártalmas jelenségektől?; 3. meg kell figyelni latin és magyar nyelvtudását, a magyar szokásokban és erkölcsökben való jártasságát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
