„Jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá” – így alakult meg a MTA

A hazai tudós társaság eszméje a 18. századtól jelen volt a magyar szellemi életben. A gondolatot az evangélikus polihisztor, Bél Mátyás, majd a tudós erdélyi lelkipásztor Bod Péter vetette fel, 1781-ben pedig a testőr-író Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című munkájában indítványozta létrehozását. Munkáját bemutatta II. Józsefnek is, de a birodalma központosításán fáradozó kalapos király elutasította azt. Bessenyei munkáját József halála után, 1790-ben adta ki a nyelvész Révai Miklós, aki latin nyelven részletesen ki is dolgozta a tudós társulat tervét (Planum erigendae Societatis eruditae Hungaricae alterum elaboratius). Révai az ajánlott tagok névsorát is benyújtotta a nádornak és a Helytartótanácsnak, de az előterjesztés a tanügyi bizottsághoz kerülve eltemetődött. Az akadémia gondolata az 1807. évi országgyűlésen ismét felmerült, de pénz hiányában félretették, a kérdés az újabb és újabb diétákra hagyományozódott.

Fordulat csak az 1825-ös országgyűlésen következett be, amikor november 3-án Felsőbüki Nagy Pál szóba hozta a tudós társaság ügyét. Szenvedélyes beszéde, amelynek végén azt mondta, ide is három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz, nagy zajongást keltett. A zajongás közepette szót kért egy fiatal huszárkapitány, Széchenyi István gróf, aki azt mondta: "Nekem itt szavam nincs, az országnak nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá... Nem azért teszem ezt, hogy vivátokat kapjak érte, nem is azért, hogy másokat hasonló tettre tüzeljek. Ezt nem mindenki teheti úgy, mint én. Én nőtlen ember és katona vagyok." Szavait csend, majd lelkesülés követte, Vay Ábrahám 20 ezer, Andrássy György gróf 10 ezer forintot, Károlyi György gróf birtokainak félévi jövedelmét ajánlotta fel a nemes célra (Széchenyi felajánlása mintegy 60 ezer forintra volt tehető). A négy alapítóhoz hamarosan további főrendek csatlakoztak, a magyarul is tudó József nádor 10 ezer forinttal, Teleki József családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához.

Az anyagi alapok biztosítása után fogadta el az országgyűlés az 1827. évi XI. törvénycikket "a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról", amelyet I. Ferenc is jóváhagyott. A 27 tagú választmány 1827. november 30-án kezdte meg munkáját, kidolgozta az alaprajzot, a rendszabásokat és javaslatot, amelyet az uralkodó megerősített. A magyar tudós társaság öt évvel Széchenyi felajánlása után, 1830. november 17-én Pozsonyban tarthatta meg első igazgatói ülését, ezen Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. 1831 februárjában tartották a szervezet első közgyűlését, amelynek intézkedései nyomán a magyar kultúra, tudomány és nyelv gazdagítására és gondozására alapított Tudós Társaság hat osztállyal (nyelvtudományi, filozófiai, történetírási, matematikai, törvénytudományi, természettudományi), 42 rendes és 24 tiszteleti taggal kezdhette meg működését. Az alapító tagok között olyan kiváló személyiségek voltak, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály.

A Magyar Tudós Társaság 1840-ben vette föl az Akadémia nevet, és a történelem viharai ellenére töretlenül fejlődött. Az intézmény 1826-ban alapított könyvtára 1844-ben nyitotta meg kapuit, 1865-re pedig a pesti Duna-parton felépült a Friedrich August Stüler által tervezett neoreneszánsz székház, mely máig otthonául szolgál a magyar szellemi élet fellegvárának (dísztermének freskóit Lotz Károly festette). Az MTA tevékenységének középpontjában az első időszakban a magyar nyelv művelése állt, a helyesírási szabályzat első kiadása 1832-ben jelent meg. Az akadémia első nemzedékei azon munkálkodtak, hogy a nemzet újjászülessen, felzárkózzon a világ haladásához. Az akadémia az ország tudományos életének központja lett, tudományos és irodalmi pályázatok segítségével a szellemi élet fő szervezőjévé vált. 1828 óta saját könyvkiadó vállalattal rendelkezik, mely sokrétű kiadói tevékenységet folytat, és megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóirat-kiadást. A Magyar Tudományos Akadémia és tagjainak munkája révén megnőtt a magyar alkotók szerepe a tudomány világában, a hazai tudomány kiemelkedő teljesítményei és a magyar Nobel-díjas tudósok 20. századi felfedezései, alkotásai a nemzetközi élvonalba emelkedve gazdagították az egyetemes emberi kultúrát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?