2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Lópatkók ütemét visszhangzó szellemkastély – a lótenyésztés kezdetei Magyarországon

2015. október 26. 08:23 Herczeg Renáta

„Elfelejthetetlen nagy érdemü Hazámfija!” – kezdi bevezetőjét gróf Széchenyi István a Lovakrul című munkájában, amelyet kedves barátjának, az általa igencsak tisztelt hazafinak, gróf Hunyady Józsefnek címzett. E nagyérdemű gróf többek között azért vívta ki a „legnagyobb magyar” figyelmét, mert korának egyik haladó gondolkodású főuraként a nyugati kultúra hazai elterjesztését szorgalmazta, ő maga pedig a lótenyésztés és a lóversenyzés alapjait teremtette meg kitartó és lelkiismeretes munkával.

Hunyady gróf volt az, aki ürményi birtokán elsőként rendezett lóversenyt Magyarországon 1814-ben, hogy saját nevelésű nemes vérvonalú lovait kipróbálja. A versenyek 1821-ig minden évben nagy figyelmet keltettek, és volt, amelyikre még az uralkodócsalád is ellátogatott. A lovakat nagy szakértelemmel válogatta ki, az egyik leghíresebb példányt Egyiptomból hozatta, és a Tajár nevet adta neki. Ő lett a magyar telivérek „őse”, csontvázát a bécsi Állatorvosi Múzeumban ma is őrzik. A források szerint a csodaló Kincsem nagyanyját is Hunyady birtokán edzették, idomították. A gróf annyira megszállottja volt a lovaknak, hogy a szájhagyomány szerint még saját húga halálának napján is a futamokkal foglalatoskodott. 1822 januárjában bekövetkezett halála miatt életműve nem teljesedett ki, de Széchenyi István azzal, hogy írásba foglalta a versenyszabályokat, végül is megkoronázta azt.

Reménytelen szerelmi lángolások

Hunyady grófnak nemcsak Ürményen, de Somogy megyében is jelentős birtokai voltak, ugyanis az Erdélyből, Hunyad városából származó família már a XVIII. század elején birtokokat szerzett a térségben. A család a XVI. században tűnik fel először Bars és a vele szomszédos vármegyékben. A nemességet Hunyady András nyerte el Rudolf császártól 1607-ben. András jó házasságot kötött, mert felesége révén megszerezte a Somogy megyei Kéthely és Mesztegnyő körüli birtokokat is. Tulajdonukba négy birtokcsoport tartozott, négy központtal, így Somogyszil, Hosszúfalú, Balatonszemes és Kéthely.

Az akkoriban mezővárosi ranggal bíró Kéthelyhez tartozó terület volt a legnagyobb kiterjedésű, a grófi dinasztia ott főleg vadászattal és szőlőműveléssel foglalkozott. A család leszármazottai a második világháború végéig, illetve az államosításig művelhették birtokaikat. Manapság a Somogy megyei birtoktest visszaszerzett részén borászattal és lótartással foglalkoznak. 

Herczegh Renáta teljes cikkét a Múlt-kor őszi számában olvashatják

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár