Ismerkedjen meg Tutanhamon dédszüleivel

2016. március 7. 08:35

Korábban

Egy lépésre a tragédiától

Amikor Juja és Tuja meghalt, királyi rokonaik tettek róla, hogy uralkodói pompával, a Királyok völgyében, a királyok és főnemesek temetkezési helyén földeljék el őket. KV46 néven azonosított sírjukat 1905-ben fedezték fel. A szakértők úgy vélik, a sírt háromszor is kirabolhatták – egyszer nem sokkal a temetés után, kétszer pedig akkor, amikor közelben lévő sírhelyek épültek. A mozgatható tárgyakat – úgymint az ékszereket vagy az értékes olajokat tartalmazó tárolóeszközöket – elvitték, de valószínűleg megzavarhatták őket, mert még így is számos olyan kincset hagytak hátra, amelyek az ókori Egyiptom aranykorának gazdagságáról tanúskodnak.

Bár a mumifikálás egy hosszú és költséges folyamat volt, a balzsamozók Juja és Tuja esetében láthatóan nem sajnálták a pénzt. A két múmia arcáról készült képeket nézve szinte úgy tűnhet, mintha csak nemrég hunytak volna el. Hasonlóan lenyűgözőek a sírban talált mellékletek is. A kutatók többek között aranyozott koporsókat és maszkokat, csillogó székeket és ágyakat, egy teljes szekeret, díszes mészkő vázákat, intarziás dobozokat, egy emberi hajból készült parókát, bőrből és szalmából font szandálokat, valamint kis szobrokat, ún. usébtiket is találtak, amelyeknek az volt a feladata, hogy a túlvilágon életre kelve gazdáikat szolgálják.

A sírban talált kincsek azonban csak a szerencsének köszönhetően tekinthetők meg ma is. A feltárást finanszírozó amerikai milliomos, Theodore Davis ugyanis nem tudta kivárni, míg a sírba bevezették az elektromos világítást, és két társával együtt gyertyákkal hatolt be a kamrába. A gyertyák „annyira kevés fényt adtak, és annyira elvakítottak minket, hogy nem is láttunk semmit az arany csillogásán kívül” – emlékezett vissza Davis. A milliomos – kezeiben egy-egy gyertyával – túl közel merészkedett az egyik koporsóhoz, miközben egy feliratot próbált elolvasni. Egyik társa szerencsére még időben észlelte a veszélyt, és elhúzta Davist a gyúlékony tárgytól. Ez mentette meg a sírhelyet a pusztulástól, amely a könnyedén lángra lobbanó anyagokkal teli kamrában szinte biztosan bekövetkezett volna. Hasonlóan kényes helyzet – a modern technológiának hála – a Tutanhamon sírja mögötti falban feltételezett kamrák feltárásakor nem fordulhat majd elő.