Ikerválságok – Szuez és a magyar forradalom 1956-ban
2016. november 18. 18:33
Hogy ítélték meg Kairóban a magyar forradalmat? A szuezi válság miatt lett véresen eltiporva a szabadságharc, vagy a budapesti események miatt támadták meg Egyiptomot? Hogyan lehetett volna elkerülhető az 1956-os vérengzés? Cserbenhagyott minket a Nyugat? Miért lett Afrika fontosabb, mint Kelet-Közép-Európa? Miért lőtt öngólt Amerika a szuezi válsággal? Miért került ki Moszkva győztesként 1956 forró őszén? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében lezajlott Szuezi válság és Magyarország 1956 című nemzetközi konferencia francia, egyiptomi és magyar előadói.
Korábban
Párizs az ágyúnaszád-diplomácia és a hidegháború ingoványa között
Milyen furcsa, hogy az 1956-os szuezi események folyása is egy gátra (az Asszuáni-gátra) meg nem adott amerikai kölcsönnel indult, míg 1989-ben, a rendszerváltozás idején a bős-nagymarosi vízlépcső építésénél is hasonló történet zajlott le, mondta köszöntőjében Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. Miután érdekességként felvillantotta Anthony Eden brit kormányfő 1957-es jamaicai nyaralása és a James Bond-krimik közötti összefüggést, Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, valamint Marinovich Endre, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgató-helyettese köszöntötte a vendégeket.
A szuezi csatorna társaságának államosítását egyértelműen a nemzetközi törvények súlyos megsértésének tekinthetjük, Egyiptomnak ugyanis bár volt résztulajdonjoga, de nem nyert sohasem jogot a csatorna állami irányítás alá vonására, kezdte előadását Francois David lyoni kutató Egy birodalom végleges megsemmisülése: Franciaország az ágyúnaszád-diplomácia és a hidegháború ingoványa között című előadásában. Hozzátette: Franciaországban akkor még élt a gyarmatosítás hagyománya, és bár Egyiptom sohasem volt francia gyarmat, I. Ferenc király és Szulejmán szultán közötti kapcsolatfelvétellel kezdődően időről-időre felbukkantak a franciák a Nílus deltájánál – többek között a britek ellen küzdve, hol gazdaságilag, hol fegyverekkel. 1956-ban azonban ugyanazon az oldalon álltak.
David felelevenítette, hogy az amerikaiak nem támogatták európai szövetségeseik önálló fegyveres akcióit, ugyanis abban a gyarmati rendszer visszaállításának szándékát látták, valamint ez ellentétes volt a saját érdekeivel. 1956 szeptemberére azonban az intervención túl már nem maradt lehetőség, fejtette ki a kutató. A magyarországi események hatására úgy tűnhetett, a Szovjetunió elveszítette bábállamai feletti ellenőrzést, ezt elkerülendő Moszkva arra biztatta az amerikaiakat, hogy közösen indítsanak expedíciót a brit-francia támadás ellenében, azonban Eisenhowerék kizárták ennek a lehetőségét.
A lyoni kutató szerint 1956-ban az amerikai diplomácia a wilsoni világot hozta létre, és egy új világrend felé haladó út állomásait kívánta megfogalmazni az első világháborús amerikai elnök 14 pontjával. Az első pontja például elvetette a titkos diplomáciát, míg a következő a teljes hajózási szabadságért állt ki. Az 5. pont a gyarmati világ felbontását szorgalmazta, a 14. pedig a világbékét a Nemzetek Szövetségére (annak idején Népszövetségre) alapozta. David szerint az egész lényege az volt, hogy bebizonyítsák az új államoknak, hogy csakis az Egyesült Államok tudja biztosítani és garantálni szabadságukat. Úgy véli, ezzel arra az időre készültek, amikor a Szovjetunió társadalmi-gazdasági összeomlása bekövetkezik. Az amerikai külügy ugyanakkor nem értette, hogy (például az afrikai államok) miért nem tartották egyenlőnek az európai államokkal a presbiteriánus alapokra építő USA-t. Tehát tulajdonképpen európai szövetségeseinek gyengítésével önmagát is gyengítette Washington és a szovjetek felé sodorta az afrikai államokat is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
