Így védte meg Nyugat-Magyarország határait a Rongyos Gárda

A csata

Miközben Pinkafőnél, Burgóhegynél, Alhónál és Ágfalvánál visszafordították az osztrákokat a gárdisták, Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy csendőr alakulatai a kiürített Sopront foglalták el. Az A-zóna így szeptember elejére az irreguláris alakulatok, köztük a Rongyos Gárda befolyása alá került. Magyar reguláris hadsereg ugyanis - Bethlen ígéretének megfelelően - nem tehette be oda a lábát, így a kormányfő a diplomaták asztalánál mondhatta: a felkeléshez Budapestnek semmi köze. Persze az állami támogatás csak a nemzetközi nyilvánosság előtt volt „nem létező”. Annak ellenére, hogy Horthy Miklós kormányzó már 1921 júliusában leszerelte Prónay Pál csapatát, a Rongyos Gárda nem széledt szét. Sőt egyesek arra gyanakodnak, hogy Horthy szóban megbízást adott Prónaynak az A-zóna megvédésére augusztus 28. előtt, míg megint mások szerint még a kormányt is meglepte Prónayék húzása.

A felkelés szimbolikus kezdetének az emlékezet az ágfalvi csatát tartja. A csatát Héjjas Jenő foglalta össze visszaemlékezések alapján (Héjjas Jenő: A Nyugat-magyarországi felkelés. 2006., Bp.). Ágfalva környékét Prónay tiszttársa, Héjjas Iván szállta meg 120, zömmel kecskeméti emberével. 28-án Kismarton (Eisenstadt) felől érkezett az osztrák csendőrség, hogy annektálja a Sopron melletti települést; Héjjasék a falu határában várták őket. A későbbi nemzetgyűlési képviselő Héjjas három 40 fős részre osztotta alakulatát: a balszárnyat Francia Kiss Mihály (a Székely Hadosztály volt katonája), a derékhadat az erdélyi német származású birtokos Maderspach Viktor, a jobbszárnyat pedig a légierőnél szolgált Kaszala Károly vezetése alá helyezte.

Először Francia Kiss Mihály alakulata került érintkezésbe az újdonsült ellenséggel: a Zubornyák Mátyás által vezetett járőrük kerékpáros osztrák csendőrökbe ütközött, akik közül kettőt foglyul ejtett, mire általános tűzharc alakult ki. A tűzpárbaj közben betörtek a faluba és megszállták a vasútállomást is. Közben az osztrákok oldaltűzzel lepték meg a gárdistákat, mire Francia Kiss Mihály a falu menti domb megszállását adta parancsba. Maderspach eközben nem váltotta be Héjjas Iván reményeit: alakulata tévedésből a sajátjaira tüzelt, majd a parancs ellenére visszavonult, így Várkonyi Sándor őrmestert állította a helyére Héjjas.

Francia Kiss Mihály ekkor adta parancsba a már-már bekerített Zubornyák által vezetett előretörő járőrnek, hogy hátráljanak a domboldal felé. A parancs átadása közben érte halálos golyó Baracsi Lászlót, aki a nyugat-magyarországi felkelés első hősi halottja lett. Sírja fölött tartották később a megemlékezéseket és a felkelésről szóló emlékbeszédeket a Horthy-korszakban.

Közben Kaszala jobbszárnya lendületes támadásba ment át, ami eldöntötte a csatát: az osztrákok menekülőre fogták, a Rongyos Gárda megnyerte az ágfalvi ütközetet. Robert Dawy, a terület Bécs által kinevezett kormánybiztosa irataival együtt a gárdisták fogságába esett. Héjjas Iván a győzelem után csapatának támadásokra adott parancsot a Fertő-tó és a régi határ mentén, míg ő maga Felsőőrre sietett, hogy az A-zóna déli részének védelmében is részt vegyen.

1. Nyugat-Magyarország a háború után
2. A felkelés előkészítése
3. A csata
4. A felkelés utóélete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat