Egy bálna széttörte a hajójukat, hónapokon keresztül egymás húsát ették a tengeren sodródó bálnavadászok

A világ végére

Pollardék addigi vadászatai azt mutatták, a Dél-Amerika partjai mentén lévő vadászterületek is kiapadóban voltak, azonban más hajók legénységének tagjai, akikkel találkoztak, meséltek nekik az úgynevezett „nyílt tengeri vadászterületről” (offshore ground), ahol állításuk szerint továbbra is bőséggel akadtak bálnák.

A terület az 5-10. szélességi fok és a 105-125. hosszúsági fok között helyezkedett el, 4600 kilométerre délnyugatra – körülbelül olyan messze bármilyen szárazföldtől, amennyire csak lehetséges a Földön eljutni.

Az Essex egy utolsó feltöltésre útba ejtette a Galápagos-szigeteket, ahol egy hét horgonyzás során mintegy 300 óriásteknőst fogtak el, hogy később levágják és elfogyasszák őket – Pollard és legénysége úgy hitte, hogy az állatok képesek egy évig is életben maradni étlen-szomjan, valójában azonban a teknősök lassan éhezni kezdtek.

A Károly-szigeten (ma Floreana-sziget) való vadászat közben Thomas Chappel kormányos tréfából tüzet gyújtott, amely végül az egész szigetet végigpusztította, és a tervezettnél előbb kellett elhagyniuk azt. Ennek a nyomai ma is kihatással vannak a sziget élővilágára.

Amikor az Essex végre elérte a vadászterületet, a legénységnek ismét csalódnia kellett – napokig nem találkoztak egyetlen bálnával sem. A feszültség egyre növekedett, különösen Pollard kapitány és Owen Chase elsőtiszt között. Amikor november 16-án végre megpillantották az elsőt, az állat az egyik vízre bocsátott csónaknak ütközött, így egy újabb csónakkal kevesebbel kellett a továbbiakban beérniük.

November 20-án több ámbráscetet is láttak. Pollard, Chase és Matthew Joy másodtiszt parancsnoksága alatt vízre bocsátottak egy-egy vadászcsónakot, és üldözőbe vették a csapatot. Mindhárom csónaknak sikerült megszigonyoznia egy-egy állatot, azonban Chase-ét egyikőjük megcsapta farkával, így az első tiszt csónakjának vissza kellett térnie az Essexhez. A Pollard és Joy által megszigonyozott bálnák eközben megindultak, és öt kilométer távolságon vontatták maguk mögött a csónakokat, mielőtt kifáradtak volna – a tengerészek az ilyen eseteket „nantucketi szánkózásnak” nevezték.

1. Szűkülő vadászterület
2. A világ végére
3. A cetek bosszúja
4. A kényszer nagy úr

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban