Hogyan lett a pandadiplomácia a kínai külpolitika egyik leghatásosabb eszköze?

Pandaláz Amerikában, avagy hogyan zárult Kína 25 évnyi elszigeteltsége?

A 7. század utolsó évtizedeiben a Kína feletti hatalmat Vu Cej-tan özvegy anyacsászárné gyakorolta, előbb az agyvérzése miatt uralkodni képtelen férje, majd gyermekeik nevében, végül 690–705 között már a saját jogán – mint a hatalmas távol-keleti ország történelmének egyetlen császárnője. Uralkodásának eseményeit elbeszélő forrásokból kiderül, hogy egy alkalommal egy pár medvét – feltehetően pandákat – ajándékozott Japánnak. Valószínűleg ez az első ismert feljegyzése a kínai külpolitikai előszeretettel alkalmazott fogásának, amit a 20. században egyszerűen csak „pandadiplomácia” néven szokás emlegetni. A sokszázéves hagyományt Peking a második világháború évei alatt, 1941-ben elevenítette fel, amikor az Egyesült Államok Japán elleni hadbalépését követően, hálából két pandát ajándékozott a bronxi állatkertnek. Később Mao Ce-tung ugyancsak szívesen ajándékozott pandákat kommunista szövetségeseinek – így például Észak-Korának és a Szovjetuniónak.

A pandák diplomáciai ajándékként való „hasznosítása” 1972-ben vált igazán ismertté világszerte, amikor is Richard Nixon amerikai elnök híres kínai látogatásával lezárult a Kínai Népköztársaság 25 éves nemzetközi elszigeteltségének korszaka. Két hónappal a látogatást követően két 18 hónapos óriáspanda érkezett a Fehér Házba. A Hsing-Hsing és Ling-Ling névre keresztelt pandapár óriási szenzációnak számított az Egyesült Államokban. Az amerikai állatkertek lobbistái vérre menő küzdelmeket vívtak a Fehér Ház folyosóin, hogy maguknak szerezhessék meg a ritka állatokat.

Végül a főváros, Washington D.C. Nemzeti Állatkertje diadalmaskodott és vált a pandák új otthonává és rövidesen kiderült, hogy mi is volt a tétje a nagy rivalizálásnak. A History cikkéből kiderül, hogy Hsing-Hsing és Ling-Ling csak az első napon több mint 20 ezer látogatót vonzott, majd néhány nappal később, az első vasárnapon már 75 ezer amerikai kígyózott a közel fél kilométeres sorokban, hogy megcsodálhassa a kínai kormányzat szenzációs ajándékait. A két panda fényképei elárasztották az újságokat, a játékgyárak pedig ontották magukból a mintájukra készült plüssállatokat. Washington pedig hamarosan két pézsmatulkot küldött Kínának viszonzásul.

Hsing-Hsingnek és Ling-Lingnek öt bocsa született a washingtoni állatkertben, de sajnos egyik sem élt tovább néhány napnál. Ling-Ling 23 évesen, 1992. decemberében szívrohamban, Hsing-Hsing pedig 28 évesen, 1999. novemberében halt meg veseelégtelenség következtében.

Az amerikai-kínai állatcsere olyannyira sikeresnek bizonyult a két ország kapcsolatának javítása tekintetében, hogy 1974-ben Edward Heath angol miniszterelnök maga is pandákat kért Kínától diplomáciai látogatása során. Csea-Csea és Csing-Csing néhány héttel később pedig már meg is érkezett a Londoni Állatkertbe.

1. Pandaláz Amerikában, avagy hogyan zárult Kína 25 évnyi elszigeteltsége?
2. Békülések, egyezmények és politikusokat sújtó furcsa balszerencse – Mi minden kíséri a kínai pandák útját a nagyvilágban?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült